Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.
meghatározatlan időre felfüggesztette. A vármegye csupán egy év múlva, 1869. december 27-én nyerte vissza önkormányzatát, miután Szapáryt mind királyi biztosi, mind főispáni helytartói tisztségéből felmentették. Szapáry durva fellépése nemcsak merevségével, hanem karriervágyával is magyarázható. Ezidőtájt válik ugyanis politizáló arisztokratából hivatásos politikussá, aki az állami ranglétrán történő emelkedést elsődleges életcélnak tekinti. Meghatározhatta tetteit továbbá erős ragaszkodása a 67-es eszmékhez. A kiegyezés létrejöttét rendkívül jelentős sikernek tartotta, melyben neki is része volt. Megyéje pedig ezt az óriási eredményt nem ismerte el, az 1848-as jogok maradéktalan visszaszerzésére törekedett. Heves-Külső-Szolnok vármegye önkormányzatának helyreállítása után Szapáry Gyulát a Belügyminisztérium megyei osztályának vezetőjévé nevezték ki, mely a miniszterelnökségig vezető pályájának újabb állomását jelentette. Néhány hónap múlva a Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára lett, de erről az állásról egy év elteltével (1871-ben) lemondott, és ismét visszakerült a Belügyminisztériumba, tanácsosi munkakörbe. 35 A Közlekedésügyi - Minisztérium államtitkáraként a galíciai és a gömöri vasút tervének kidolgozásában, továbbá a Duna Gőzhajózási Rt. Gépgyárának létrehozásaban volt jelentős szerepe. Ezidőtájt részt vett a magyar és az osztrák kormány működését összehangoló delegációk munkájában is, a felsőházban pedig a költségvetési kérdésekkel kapcsolatosan mondott nagysikerű beszédeket. Bár mélységesen katolikus meggyőződése Szapáry Gyula pályafutását mindvégig jellemezte, Eötvös iskolatörvényének elfogadásáért még az autonómiájukat féltő egyházakkal is vitába szállt, mivel a tömegek iskolázását a modern állam egyik alapfeltételének tekintette. 1868. december 1-én az iskolatörvény, három nappal később pedig a küszöbön álló nemzetiségi törvény ügyében mondott a felsőházban beszédet, melyben Deák és Eötvös elképzeléseit messzemenően támogatta. Szapáry a magyar nyelvet csupán a kormánynyal való kapcsolatokban kívánta előnyben részesíteni, de erőltetését a helyi nyelvhasználatban nem tartotta célszerűnek. 38 Az 1870-es évek elejétől résztvett a képviselőházi vitákban is, ekkor azonban már nem a szolnoki, hanem a Nyitra megyei galgóci választókerületnek volt a képviselője. Az 1872. évi országgyűlési választásokon már ismét megyéjében indult és az abád-szalóki kerület mandátumát szerezte meg. 39 1872. november 18-án a képviselőházban Szapáry Gyula terjesztette elő Buda és Pest egyesülésének törvényjavaslatát. 40 34 Magyarország varmegyei es városai. Heves megye. é. n. 626. 35 Graf Julius Szapáry... 1891. 48-49. 36 Uo. 37 Uo. 38. 38 Uo. 43. 39 ADALBERTH Tóth: Parteien und Reichstagswählen in Ungarn 1848-1892. München, 1973. 245,348. 40 Graf Julius Szapáry... 1891. 49. 376
