Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.

Szapáryt a Szlávy-kormány kinevezése után három hónappal, 1873. március 5-én belügyminiszterré nevezték ki. Bár csak két évig maradt belügyminiszter, ezalatt mégis több jelentős törvényjavaslat elfogadtatását sikerült keresztülvinnie. Az ő nevéhez fűződik az 1874. évi XXXIII. te, a választójogi törvény kidolgozása, melylyel azonban Szapáry elégedetlen volt, mivel a censust az ország eltérő adózásbeli viszonyai miatt nem tudta egységesíteni. Szapáry belügy minisztersége idején ment végbe a határőrvidék polgárosítása, továbbá Buda és Pest egyesítése. Ekkor került sor a megyei pandúrok intézményének megszüntetésére és a csendőrség felállítására is. A fővárosi rendőrség később végrehajtott államosításának tervezetét ugyancsak a Szapáry vezetése alatt álló Belügyminisztériumban dolgozták ki. Érdemeinek méltatása mellett nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy Szapáry a magyarországi munkásmozgalom kibontakozását kemény eszközökkel kívánta meggátolni. 1873 áprilisában az Ihrlinger Antal vezette Magyarországi Munkáspártot feloszlatta, és működését betiltatta. A hatóságok pedig rövidesen vizsgálatot indítottak a feloszlatott párttal kapcsolatban álló Betegpénztár ellen, és perbefogták a Munkáspárt vezetőit azzal az ürüggyel, hogy nyomdájukat és a munkáslapok tulajdonában bekövetkezett változásokat nem jelentették be időben a hatóságoknak. A mozgalmak elleni támadás kiindulópontjának az 1872 novemberében Bismarck német kancellár kezdeményezésére Berlinben összehívott értekezlet tekinthető, melyen Németország és az Osztrák—Magyar Monarchia vezetői elhatározták, hogy a szocialista szervezkedést lokalizálják, továbbá az országos és nemzetközi munkásszervezetek megalakulását megakadályozzák. Szapáry Gyula belügy miniszterségének talán a legérdekesebb emléke az a területrendezési törvényjavaslat, amely az egész magyarországi közigazgatást radikálisan át kívánta alakítani a modern polgári állam szükségleteinek megfelelően, s amely a feudális megyerendszer maradványait teljesen felszámolta volna. Bár az 1873-ban előkészített törvényjavaslatnak még a tárgyalásától is elzárkózott a képviselőház, érdemes a Szapáry vezetése alatt álló minisztériumban kidolgozott tervezet leglényegesebb pontjait áttekinteni. A képviselőház elé 1873. december 21-én beterjesztett törvényjavaslat három részből állt:

44 1. A törvényhatóságok területének szabályozása. 2. A közigazgatási járások számának és székhelyének meghatározása. 3. A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. te. egyes rendelkezéseinek kiterjesztése a szabadkirályi és törvényhatósági jogú városokra. Szapáry a megyék területrendezésének szempontjából meghatározó jelentőségűnek az adóképességet tartotta. Az évszázadok alatt kialakult, különböző anyagi erejű vármegyék helyett hasonló területű és népességű megyei törvényhatóságokat kívánt kialakítani, amelyekben a beszedett adó fedezte volna a közigazgatás költségeit. 41

Uo. 54. 4? Magyarország törtenete 6/2. 1979. 894. 43

Uo. 44 HENCZ Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Bp. 1973. 117. 377