Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.

ben tiltakozott az egri képviselőtestület határozata ellen, azzal az indoklással, hogy Eger státusza rendezett tanácsú község, nem királyi város. Ezért a képviselőtestületének nincs joga politikai ügyeket tárgyalni.

27 A megyei törvényhatósági bizottság az egri képviselőtestület határozatát a belügyminiszter erre vonatkozó utasítása ellenére sem semmisítette meg, sőt Horthy István kenderesi birtokos (a törvényhatósági bizottság tagja) az 1867. október 17-én tartott megyegyűlésen hosszú beszédet mondott Kossuth mellett.

28 (1867. október 24-én Kossuth Turinból levelet írt Eger városnak, melyben a bizalmi nyilatkozatot megköszönte. A levelet 1868. február 2-án olvasták fel az egri képviselőtestület előtt.) Heves-Külső-Szolnok vármegye politikai légkörére jellemző, hogy Egerben a Deák-párt csupán 1868. április 29-én alakult meg. Korábban a kormánypártnak a megyében semmilyen szervezete nem működött. Az indulatok átmeneti csillapodása után 1868. december 14-én Heves-KülsőSzolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottsága határozatot fogadott el, melyben a képviselők tiltakozásukat fejezték ki a közös ügyek, a közös minisztériumok felállítása és egyes törvények ellen, mivel ezek által „...édes hazánk az osztrák—magyar birodalomba bekebeleztetik és így önálló államisága az összbirodalmi címben absorbeáltatik."

31 Heves megye ezzel a határozattal kifejezte, hogy ragaszkodik az 1848-as törvényekhez és a perszonáluniónál szorosabb közösséget Ausztriával nem kíván. Az ünnepélyes nyilatkozatra Szapáry Gyula főispáni helytartó jelenlétében került sor, amelyet — bármilyen kellemetlen is volt számára - megakadályozni nem tudott. Wenckheim Béla belügyminiszter azonban nem nyugodott bele a hevesi események alakulásába, és a december 30-án kelt leiratában követelte a megyegyűlés határozatának megsemmisítését. A törvényhatósági bizottság tagjai a belügyminiszteri utasításnak nem tettek eleget, mivel indoklásuk szerint a megyéknek a városokkal ellentétben joguk van a politikai állásfoglaláshoz.

32 Az eseményeket mindeddig tehetetlenül szemlélő Szapáryt Andrássy Gyula miniszterelnök királyi biztosnak neveztette ki, és megbízta, hogy a renitenskedő Heves-Külső-Szolnok vármegyében a leghatározottabb eszközökkel teremtsen rendet. Szapáry 1869. január 12-re, a legközelebbi megyegyűlésre bekérte a törvényhatósági bizottság 1868. évi jegyzőkönyvét, mely a december 14-i nyilatkozatot tartalmazta. Az értekezlet megnyitása után az ominózus határozatot a jegyzőkönyvből ollóval kivágta, majd a lapot a megyei képviselők szemeláttára elégette. Heves megye önkormányzati jogainak gyakorlását pedig 27

Eger(újság) 1867. október 17. Uo. október 3. 29

Uo. 1868. február 13. 30

Uo. április 30. 31 Uo. december 17. 32

Uo. 1869. január 21. 33 JNKSZmL 1905. január 22. - Az Eger című lap 1869. jan. 14-i számában megjelent tudósítás szerint Szapáry a megyegyűlés 1868. dec. 14-i határozatát csupán áthúzta és olvashatatlanná tette. A jegyzó'könyv lapjának látványos elégetése azonban szájhagyományként évtizedekig élt a megyében és végül a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Lapok Szapáry Gyula halála alkalmából írt nekrológjába is bekerült. 375