Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Rédei István: A jászberényi Rozália kápolna / 33. o.
REDE1 ISTVÁN A JÁSZBERÉNYI ROZÁLIA KÁPOLNA A háborúk és a különböző járványok mindig komoly megrázkódtatást és óriási veszteséget okoztak az emberiségnek. A középkorban főleg a pestis (dögvész vagy fekete halál) volt a legrettegettebb, amely olykor a lakosság nagyobb részét is elpusztította. E szörnyű betegségről Boccaccio a Dekameron szerzője a következőket írta a XIV. században: „Az emberek testét daganatok lepték el, melyek lassanként kékes-fekete fekély ékké váltak, és irtózatos láz és fájdalom közepette három napon belül elpusztult az, aki megkapta a kórt. Semmiféle gyógyszer nem használt, a halált hozó lehelet ellen nem védett meg semmi... A betegek elhagyottan hevertek, egyedül a természet irgalmára bízva, és így nem csoda, ha közülük alig menekült meg egy is." A korabeli orvostudomány tehetetlen, a szenvedők gyógyulást csak a szentektől és csodáktól vártak. így volt ez Magyarországon, s természetesen a Jászságban is. A török uralom alól felszabadult Jászberény lakossága, amely előbb a háborútól, majd később a pestistől szenvedett sokat, alig 18 év alatt három kápolnát állított az 1691-ben újjáépített főtemplom mellett. Az elsőt Szent Lőrinc tiszteletére. Szent Lőrinc 285-ben szenvedett vértanúságot, mert az egyház vagyonát nem volt hajlandó Valérián us római császárnak háborúskodás céljára átadni, hanem inkább szétosztotta azt a szegények között. A kápolna megépítése e szellemiség vállalását jelentette. Felállításának helyére — korabeli leírás hiányában — csak az 1839/40. évi tanácsi végzések jegyzőkönyveiben található adatok alapján következtethetünk. E szerint a mai főtér déli végén, az útkereszteződésnél - a később emelt un. Pálinkás kereszt mellett állhatott. 5 Hüd Viktor 1690-re teszi a török alóli felszabadulás időpontját. FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942.437. 2 - , .,,,,,, Közli: KOMAROMY Jozseí: Adatok Jászberény múltjából. Jászberény, 1939. 43. (História Domus 13. lap) 3 Jász Múzeum. Plébániai iratok. JMTD 89.1162.2. Visitatio Canonica, 1766. augusztus 9. 6. lap (Latinból magyarra fordítva a 86.986/1897. belügyi sz. alatt.) 4 Szentek élete az év minden napjára. Szerk.: SCHÜTZ Antal. Bp. 1933. III. 179. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászberény Tanácsi végzések jkv. 1839. július 27. 694. A tanács az újonnan felépítendő Rozália kápolna helyét a régi „Szent Lőrintz Kápolna helyén köz meg egyezéssel" jóváhagyja. Uo. 1839. szeptember 14. 812. A Kerületek az elkezdett építkezést leállítják. Uo. 1840. március 14. 312.; április 4. 398. A plébánia kertjében elkezdik a kápolna építését. 33
