Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Rédei István: A jászberényi Rozália kápolna / 33. o.
Az épület méreteire közvetlen adataink nincsenek, de a felszereléseiről megemlékező dokumentumok alapján következtethetünk erre. Az 1766-os Canonica Visitatio szerint jó állapotban van, kivéve a bejáratát, amely meg van rongálva. Van egy kis oltára, mely oltárkővel és a szükségesekkel el van látva. Két haranggal rendelkezik: az egyik 60 fontot nyom, Szent Antal — a másik, mely 30 fontot nyom, Szent Lőrinc tiszteletére van megáldva. A kápolna felszerelése a következő: hét kép, Nepomuki Szent Jánosnak a falhoz erősített szobra, a Fájdalmas szűz szobra, egy menynyezet- és egy érclámpás, négy gyertyatartó, két csöngetyű, két oltárterítő, egy kisebb s a kredenciára két másik. Továbbá egy tobália, egy antipendum, három szék és Szent Lőrincet ábrázoló fa táblára festett kép. A Visitatio ellentmond Blénessy János: Jászberény természeti viszonyai és élete c. könyvében írottaknak, amely szerint „II. József parancsára 1759-ben lerombolják a plébánia közelében épült Szent Lőrinc kápolnát.' A kápolnát minden bizonnyal az 1780-as években bontották le, hiszen a város épületeinek 1789. évi összeírásában már nincs a felsoroltak között. Másodikként 1697-ben — a főtemplom északi falához csatlakozva — épült az ún. Anna-Szabó kápolna. Az elnevezésre vonatkozólag csak annyi ismert, hogy Szent Anna - Szűz Mária anyja - tiszteletére épült, akit a VI. századtól a szülő anyák védszentjeként tiszteltek. Feltételezhető, hogy a kápolna 1735-ben, a templom átépítése során került lebontásra. Szent Rozália tiszteletének legrégibb jászberényi emléke az első Rozália kápolna megépítése előtti időből maradt ránk. A XVII. század végén a városból kivezető utak mellé, a település akkori határán jellegzetes népi ihletésű, ún. kőképeket áhítottak. Az építmények felállításának ideje az akkori Pest felé vezető út (ma Kossuth L. u.) melletti k ő k é p ma is meglévő eredeti felirata szerint meghatározható. E szerint azt 1699-ben Kovács György, a város főbírája emeltette. A gyöngyösi és a szolnoki utaknál elhelyezetteken nincs felirat, de építési módjuk, stílusuk teljesen azonosnak mondható. Mindegyik homlokzatán pietával. Egyedül a „gyöngyösi kapu"-ban (ma Szobor u.) állónak a hátoldalán lévő fülkében található még egy szobor: a halott Szent Rozália, a barlang földjén fekve, jobbjában a feszülettel. Rozália a XII. században egy szicíliai grófi család gyermekeként, fejedelmi udvarban, kényelem és pompa között nevelkedett, majd azt titkon elhagyva egy magányos barlangba vonult. Palermo fölött, a Monte Pellegrinon önmegtagadással és imádsággal töltve életét, 1166 körül halt meg. „Mikor halálra várt, lefeküdt a barlang padlójára, balkarját vánkosként feje alá tette, jobbján feszületét szorongatta.' így találtak rá 1614-ben a palermóiak - a nagy pestisjárvány idején — majd 450 évBLÉNESSY János: Jászberény természeti viszonyai és élete. A Jász Hírlapban megjelent cikkek különlenyomata. Jászberény, Én. 110. 7 MOLITOR Ferenc: II. József a császári Don Quijote. Bp. 1987. 11., 5 3. 8 „Jászberény Várossá Épületei." A város tulajdonában lévő építmények összeírása 1789-ből. Közli: KOMÁROMY J. 1939. 30. 9 SCHÜTZA. 1933. III. 113. 10 KOMÁROMY J. 1939. 44. 34
