Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

31. Az egri káptalan jelentése Bebek Detre nádornak Szabolcs

1 és Kölkes,

2 valamint Szentivány

3 határjárásáról 1399. március 11. Mi tehát engedelmeskedni akarván a király parancsának az említett Szegi [de Zeeg] Demeterrel, a ti emberetekkel

5

, a megjelölt becsületes férfit, a mondott Oláh [Olach] mestert, a mi kanonoktársunkat küldtük ki bizonyságként

6 az említett eljáráshoz, akik végül is hozzánk visszatérve, nekünk egybehangzóan számoltak be ezen a módon; hogy ők maguk Szent Mátyás ünnepe után, a legközelebbi ötödik napon, most a közelmúltban [február 27-én] a Hevesújvár vármegyében levő említett Szentivány, Szabolcs, Alcsi, Bese és Kölkes

7 községek helyszínére érkeztek és azokat a saját igazi és régi határaik mellett így járták meg, a tisztelendő Váci Egyházmegye — említett [Széchényi] Ferenc [Frank] Urunk tisztje és szolgája György által nekem részletesen bemutatott — kiváltságlevelének tartalma szerint,

8 az előkerített első határjárás alapján; hogy elkezdve Szabolcs [Zabolcs] község keleti oldalán, bizonyos Laposhalom [ Laposhalma]

9 nevű helyen, ahol felújítottak két földből készült határjelet, amelyeket a mondott korábbi határjáráskor emeltek és jól kivehetők voltak, amelyeknek az egyike Szabolcs, a másika pedig Szentivány községet választotta volna el; innen nyugat felé fordulva, nagy távolságon át érkeztek meg a Tenkehát [Tenghat]

1 ° nevű helyhez, ahol két földből való határjelet emeltek; Szabolcs, a mai nevén Szászberek, az 1980-ik évi községhatáros térkép szerint Zagy varékas társközsége. 2 A közölt határjárásból kitűnik, hogy Kölkes - amely 1489-ben már csak prédium (DL 19.544) a mai Besenyszögtól északkeletre volt. Szentivány nyugatról Zagyvarékassal, keletről Fokorúval, délről Alcsival volt határos. A Rákócziszabadságharc után, az 1715-ik évi újjátelepüléskor nem erre a helyre szálltak, hanem Bese területére, a tiszaszegiekkeí együtt. így 1864-ben csak egy utca választotta el Tiszaszegtől. Itt kihagytunk 46 oklevélsort. A sorokból kiderül, hogy az átírást Mátyás királytól velenczei Bono Mózes kérte 1469-ben. A kihagyott rész leglényegesebb eleme az a 36,5 sor terjedelmű rész, amely Zsigmond királynak az egri káptalan részére küldött határjárási parancsát tartalmazza, 1399. január 27-ikei keltezéssel. Fontos információ még a sorokban, hogy a határjárást Széchényi Ferenc (Frank) kérte, a király pedig királyi emberként vagy Rhédey Péter fiát Jakabot, vagy Rhédey Mihály fiát Miklóst, vagy Szegi (de Szék) Demetert javasolta. 5 A királyi ember tehát Szegi (Tiszaszegi) Demeter lett 1399-ben. Tehát ún. káptalani emberként. 7 Az eredeti szövegben: „Sz. Ivány, Zabolch, Alcsi, Beche, Külkes". Alcsi belterülete Szolnoktól észak-keletre, a szomszédságban volt. Bese helyét nem tudtuk meghatározni. Nem tudtuk megállapítani, hogy a váci káptalan privilégiális levele mikor kelt. 9 Laposhalom esetleges későbbi azonosíthatósága meg fogja adni a kulcsot a határvonal futásának pontosabb követéséhez. 10 Besenyszögtől délnyugatra volt, emlékét Besenyszög és Szászberek közigazgatási határain belül is (1980-ban) „Tenkepuszta" határrész-név őrzi. 324