Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

lalat ajánlatát fogadta el. A mederhíd szabad betonozási technológiával, az ártéri hidak pedig szakaszosan előretolt rendszerű építési technológiával készülnek. A mederhíd, mely a legnagyobb nyílású lesz hazánkban az ilyen technológiával épültek közül, a tervek szerint 1992 augusztusára készül el.

48 ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza egyik átkelőhelyének történeti fejlődését végigvezetve megállapíthatjuk, hogy a szolnoki átkelőhely kialakulásában, jelentőségének növekedésében természeti és gazdasági tényezők egyaránt meghatározó szerepet játszottak. Kezdetben a természeti tényezők voltak túlsúlyban, de az átkelésre kedvező hely már ekkor a főutak Szolnokhoz történő koncentrálását eredményezte. A századfordulóra már a gazdasági viszonyok kerültek előtérbe. Szükségszerűen adódott, hogy a révátkelést — a megnövekedett forgalom következtében — felváltja az állandó híd, mely jóval gyorsabb és folyamatosabb forgalmat bonyolít le. A szolnoki híd minden időszakban fontos szerepet foglalt el az ország közúthálózatában kereskedelmi és hadászati szempontból egyaránt. Ez a szerepe csak fokozódik, amikor a fővárost a Tiszántúllal összekötő elsőrendű főútvonal legfontosabb, állandó forgalmat biztosító átkelési helye lesz. A főútvonal Szolnokot elkerülő szakaszának jelenlegi kiépítésével a történelminek mondható átkelőhely funkciója csak annyiban módosul, hogy a városon belül fekvő Tiszahíd elsősorban a helyi és városkörnyéki, a Szolnoktól délre épülő új pedig a távolsági összeköttetést fogja biztosítani. TÓTH István: A 4-es főút Szolnok várost elkerülő szakasza. Szolnoki Közélet, 1988. 1. sz. 1-2. 31