Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
Az oklevelet Nagy Imre már közölte latinul, azonban vagy nem az eredeti forrást látta, vagyha mégis, úgy elmulasztotta jelezni a kihagyásokat. Mi megtaláltuk az eredetit, ami hiteles és kétségtelenül kiváltságlevél, az alsó felében középen jól látható a hiányzó pecsét függőzsinórja. Állapotára nézve több helyen foltos, de jól átolvashatok ezek a részek is. OL DL 40.477 Az oklevél jogi tartalma mellett feltűnő, hogy a század elején a nemesek vezetéknév-használatában még nem általános a lakhelyről (rezidenciából) való elnevezés. 5. 1. Károly Szolnok városáért cserebirtok adományozásáról biztosítja Kakas mestert 1325. június 24. ,,[L] Károly 1 Magyarország királya biztosítja Kakas [Kokos mestert] 2 , hogy a Tisza mellett fekvő Szolnok nevezetű városa [pro villa ipsius Zonuk vocata juxta fluvium Tibiscum aajacente] helyett - a maga elkerülhetetlen szüksége miatt önként átadott jószágért — másik hasonló értékűt fog adatni; Kiadatott Visegrádban Keresztelő Szent János születése ünnepén [június 24-én], az Úrnak az 1325-ik évében" Az eredeti oklevelet - amelyet Nagy Gábor kutató a Rátholdiak családi levéltárában talált - nem láttuk, amelyró'l ugyancsak Nagy Gábor azt közli, hogy a hátulján töredékes pecsét volt. Leírja a töredékeken láthatott elemeket is. FEJÉR György: Codex Diplomaticus Hungáriáé. VIII/6. 83. Szolnok valószínűleg ezzel az aktussal lett királyi tulajdont képező hely. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az oklevél ,,villa"-nak 3 nevezi, nem falubirtoknak (possesio), nem mezővárosnak (oppidum) és főként nem castrumnak (vár). Az is egyértelmű, hogy nem birtokrészről van szó, hanem az egész Szolnokról. 6 NAGY Imre (Szerk.): Anjoukori okmánytár. I. Bp. 1878. 340-341. 1 I. Károly uralkodott 1308. november 17-től (1310. augusztus 20-tól), 1342. július 16-ig, uralkodásának az éveit azonban 1301-től számolta. Kakas mester kilétét nem tudtuk felfedni, pedig sokszor szerepelt a korabeli oklevelekben (lásd pl. a 2. sz. okm-t). A szabadok által lakott helyeket nevezték villa-nak, lakói lehettek kiszolgált katonák, egytelkes nemesek stb., tehát nem jobbágyok. 292
