Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

6. Széchényi Tamás erdélyi vajda és Szolnok megyei ispán törvény tételre utasítja a Szolnok megyei alispánt 1326. április 25. „Mi [Széchényi] Tamás erdélyi vajda és Szolnok megyei ispán

1 neked János mesternek, Péter fiának Külső-Szolnok vármegyei alispánunknak, vagy Nagy [Magnus] Pálnak, az ő helyettesének erősen meghagyjuk a parancslevélben: miszerint a jelenlegi parancslevél kézhez vétele után nemsokára, amint az a Nagy Pál a tejelenlétedben, a törvényes rend szerint befejezte a nyomozást Kun [Cumanus] István ellen, Sándor jász kapitány serviensének,

2 a mondott Székely [Zekul] Pálnak, a Kun István által elrabolt jószágai ügyében; semmiféle további halasztásnak nem engedve, minden módon arányos és méltó elégtételt tegyél azon Székely Pál üdvére, a Kun István javaiból, semmi mást előzetesen ne intézkedj, valamint tartózkodj az alkalmatlan bosszantásunktól; Kiadatott Visegrádban, Szent Márk evangélista ünnepén [1326. április 25-én]" A vajdai pecséttel ellátott oklevelet latinul már közölte Gyárfás István (1883-ban) , majd Fejér György is (1832-ben). Az utóbbi két alkalommal adta közre, egyszer dátummal, egyszer pedig dátum nélkül. Fejér György a fenti közlése elé a következő regesztat írta: „Thomas Waiwoda Transsilvanus, Comitem de Zolnuk exteriori res Pauli, servientis Capitanei Jazinorum, per Stephanum Comanum ablatas revindicaie iubet." Az eredeti oklevél fotókópiáját nem találtuk az OL DL-ben. Fejér György kútfője is Cornides Dániel (Coll. Diplom. II. 144) volt. FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé. VIII/3. 170-171. Az oklevél történeti érdekessége, hogy - legalábbis megyei viszonylatban - az első emléke az erdélyi vajda bírói joghatósága visszaállításának. A visszaállítást I. Károly Róbert eszközölte, 1324. március 25-én.

5 Széchenyi Tamás hosszú ideig 1323. és 1343. között töltötte be a tisztét. 2 Mai ismereteink szerint nem tudjuk eldönteni, hogy egy jászkapitánynak — aki személyében nemes is lehetett - milyen társadalmi állapotú volt a serviense. GYÁRFÁS István: A jász-kúnok története. III. Szolnok, 1883. 468-469. Magyarul: „Tamás erdélyi vajda utasítja a Külső-Szolnok vármegyei alispánt, hogy adja vissza (szerezze vissza) Pálnak - a jászok kapitánya serviensének - a Kun István által elrabolt javait." DL 2234 293