Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
— minden megyét figyelembe véve —, hogy csak a Jászság és a Kunság volt földrajzilag tagoltabb Külső—Szolnoknál. Bizonyos az is, hogy a vármegye területén „kettős" közigazgatás érvényesült. A királyi és az egyházi birtokok jószágain lakók igazgatása és igazságszolgáltatása a magyarországi megyékben szokásos módon történt, a nemesi birtokokon lakók azonban csak az erdélyi vajda közbeiktatásával érintkezhettek a központi szervekkel, s a jogszokásokban is voltak eltérések. 4 Világossá vált az is, hogy Külső—Szolnok mindkét felének azonos ispánjai és alispánjai voltak, akik azonban sohasem laktak az általuk irányított megyében. 5 Milyen kérdésekre nem kaptunk választ vagy elegendő magyarázatot? Mindenekelőtt a megye születésének közelebbi időpontjára nem derült fény. Erősen gyanítható azonban, hogy ez akkor történt, amikor bevezették az erdélyi autonómiát — a századot megelőzően -, s ennek kapcsán „húzták meg a határvonalat" a magyarországi és az erdélyi megyék között. Ezzel értelmezést nyer a Külsőés a Belső-Szolnok elnevezés is. Nem tisztázódott a sokszor emlegetett Tisza menti földvár léte vagy nemléte sem. Annyi bizonyos, hogy megléte mellett egyetlen okleveles adatot sem találtunk. Ismereteink szerint e kérdésben még a régészeti kutatások sem hoztak eredményt. 6 Nem derült ki az sem, hogy a megyegyűléseket és a külső-szolnoki törvénykezést a két nagy tömb együtt vagy külön-külön tartotta-e. Nem találtunk adatot arról sem, hogy voltak-e külön szolgabírái a keleti, ill. a nyugati megyerésznek. Nem kaptunk információt arra vonatkozóan sem, hogy a földesúri bíráskodás bevezetésére — mint a feudális rendszer utoljára bevezetett intézményére — mikor került sor. 7 E tekintetben csak országos adatok alapján sejthető az 1350.év. Néhány szót a levéltári megkutatottság mértékéről és a kutatás további lehetőségeiről. Óvatos becsléssel 50%-osnak vehetjük a megkutatottság mértékét. További előrelépésre elsősorban akkor lesz lehetőség, ha teljesen elkészül az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárának 8 az „időrendi regeszták" c. segédlete. Ez a hatalmas munka jelenleg kb. a felénél tart. A másik forrásanyag az OL Diplomatikai Fényképgyűjteménye (DF) 9 , amely az előzőnél is több lehetőséget rejt magában, de csak darabonkénti átnézéssel kutatható. Nem lévén földrajzi névmutatója, kutatása rendkívül időigényes. Mi is csak ötletszerűen használtuk, és csak azokat az iratokat tudtuk kiemelni ebből a csoportból, amelyeket Külső-Szolnok vármegye tisztjei adtak ki. Ezek az eltérések azonosak voltak Szlavóniáéval. 5 Az ispánok, akik egyben erdélyi vajdák is voltak - a király nevezte ki őket -, Visegrádon laktak. Az alispánokat a vajdák nevezték ki, de lakhelyükre egyetlen alkalommal sem derült fény. 6 BOTKA János (Főszerk.): Adatok Szolnok megye történetéből II. Szolnok, 1989. 238. Annyit tudunk, hogy az Erdélyben később valósult s meg, mint Magyarországon. 8 A Diplomatikai Levéltár (DL) azokat a Mohács-előtti okleveleket foglalja magába, amelyeket az OL iratcsomóiból gyűjtöttek ki. 9 A Diplomatikai Fényképgyűjtemény a történelmi Magyarország vidéki levéltáraiban őrzött Mohács előtti oklevelek fotókópiáit foglalja magába. 285
