Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

Az oklevelek válogatásának tervezésekor úgy gondoltuk, hogy kizárólag csak olyan forrásokat közlünk, amelyeket Külső—Szolnok vármegye tisztjei adtak ki, arra gondolván, hogy ezek szolgáltatják a leghitelesebb adatokat. Menetközben azonban erről le kellett mondani, mert nem találtunk elegendő számú ilyen eredetű oklevelet. Másrészt ezeknek is nagyobb része a keleti tömbhöz tartozott, ami nem biztosított a mai helyzethez képest arányos területi szóródást. Végül is — az oklevélkíbocsátótól független elképzelést választva — sikerült olyan arányt kialakítani, hogy a harmincegy közölt oklevél közül öt (9., 20., 21., 25., 29.) a kelet-magyarországi, további öt összmegyei huszonegy pedig a tiszai rész problémáival foglalkozik. Az utóbbiak között van két határeset is (30., 31.). A közölt források kivétel nélkül latin nyelvűek, közülük számos eredeti, vagy hiteles átírás. Hét királyi, királynői, ül. királyi kancelláriai eredetű, ötöt Külső—Szolnok vármegye tisztjei, ötöt az erdélyi vajdák, harmat-hármat a váci-, a budai káptalanok, kettőt-kettőt a váradi-, az egri káptalanok és az ipolysági konvent, egyet-egyet pedig az esztergomi káptalan, valamint a kolozsmonostori konvent adtak ki. A válogatás - tartalmát tekintve - szinte kizárólag a vármegyei nemesség problémáival foglalkozik. Olyan forrást, amely a királyi birtokok — várak, városok, falvak - életébe nyújtana betekintést, alig találtunk. A kivételt éppen Szolnok királyi város jelentette, amelyről több oklevélben is szó van, de „főszereplőként" csak az 5. számú dokumentumban jelenik meg.

2 A volt várispánságok, ill. a volt királyi vármegyék emlékei már egyáltalán nem lelhetők fel. Az oklevelek témái szinte kizárólag a birtokjogi és büntető jogi körből származnak. Határozottan kiviláglik belőlük ugyanakkor, hogy a 14-ik században az egész Külső-Szolnok vármegye nemesi része az erdélyi vajda joghatósága alatt áll.

3 Más tekintetben nagy értéke még az okleveleknek, hogy sok helytörténeti névanyagot hordoznak. A források publikáltsága — bár csak latinul - meglepően nagy. Ez igen megkönnyítette a munkánkat, mert lehetőséget adott összehasonlításokra, kritikai észrevételekre, sok esetben mentesített az eredeti szövegek kiolvasásától, vagy éppen pontosításokat segített elő. Azért akadt probléma is a publikációkban. Például a közlők több esetben az összefüggésükből kiragadva közölték az okleveleket. Ezt a hiányosságot minden esetben korrigáltuk, ha megtaláltuk az eredeti szöveget. A közölt oklevelek közül végül is nyomtatásban, teljes szöveggel megjelent huszonnyolc, kivonatosan kettő (18., 30.), egy pedig (29.) még semmilyen formában nem volt ismert. Mi állítható bizonyosan a most közölt és más oklevelek alapján? Egészen biztos, hogy Külső—Szolnok vármegye nem államalapítás kori képződmény. Valamikor a XIII. század folyamán jött létre, Belső—Szolnok vármegyével egyidőben, a korábban közigazgatásilag is egységes Szolnok vármegyéből ikreződve. Az is bizonyos, hogy kialakulása egybeesett a királyi típusú vármegye nemesi vármegyévé alakulásának kb. 150 éves időszakával. Lényegesen közelebb jutottunk földrajzi kiterjedése és tagoltsága megismeréséhez is. Ennek alapján határozottan állíthatjuk Erről a párhuzamos közigazgatásról elméleti munkák alapján vannak ugyan ismereteink, de ezekből a helyi eltérésekre nem kapunk választ. -a Lásd a 6., 7., 14., 17., 18., valamint a 23. sz. okleveleket. 284