Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nyári Katalin: Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek bűnözése / 265. o.

A megyén belüli tájegységek, területek, települések azonosságai és különbözőségei nemcsak geográfiai ismérvekkel írhatók le, hanem társadalmi, gazdasági, kulturális közelítésben is elemezhetők. A legkülönbözőbb szférákban fellelhetők a differenciáltság történelmileg meghatározott elemei. Egyes vonatkozásaiban csökkenő, másutt új tartalmakkal újratermelődő, növekvő települési különbségek, egyenlőtlenségek vannak. Jól érzékelhetők ezek a természetes központok és komplex vonzáskörzetük viszonylatában éppúgy, mint a „települési lejtő" alján lévő aprófalvak, tanyás települések tekintetében. Az életkörülményeket, életmódot, életminőséget alapvetően befolyásolják a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok. A helyenként markánsan érvényesülő differenciálódásnak jelentős a bűnözést előidéző hatása. Ezért gondolom úgy, hogy ismerni kell a régiók fejlődését alakító tényezőket és valamennyi faktor szerepét a települések kriminalitásában, többek között azért, mert a településfejlesztés és a kriminálpolitika multilaterális kapcsolata hosszú időre meghatározza a helyi társadalomban megjelenő és/vagy eluralkodó deviáns irányokat. „Az olyan konkrét emberi magatartások, mint a bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, pszichés zavarok országos statisztikai mutatószámait adott társadalom karaktervonásainak tekintem ugyan, de a konkrét oki összefüggések feltárásának igényével csak valamely szűkebben körülhatárolható egységben vélem vizsgáihatónak. Leírás és elemzés tekintetében megragadható, fogalmilag és reálisan is körvilhatárolható egységnek tekintem a települést, amely akár város, akár falu, akár bármilyen kisebb vagy nagyobb településformáció, nemcsak földrajzi, azaz térségbea körülhatárolható egység, hanem mindenek előtt olyan belső tagoltságú emberi közösség, amely miközben megjeleníti az általánost, mégis egyedi története van, s ezáltal időben is elhatárolható. Az időt a hagyományok, szokások láncolata képviseli, mindaz, ami minden emberi közösség belső mozgásából, történetéből formálódó kultúra. Az együttes élmények egymásra rakodásából formálódó történet pedig már felidézhető, megragadható és átélhető az emberi érintkezésnek az adott csoportra jellemző sajátos formáiban. Ez pedig akkor válik szembetűnővé, amikor egy közösség feltűnően nagy száriban és mind a hasonló népességszámú településekhez, mind saját lakosságszámához viszonyítva produkál diszharmonikus emberi állapotokat, destruktív megoldásokat." A bűnözés jelenlegi tartós emelkedésének időszakában kiemelt jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a társadalom, a helyi társadalom, a mikroközösségek felismerjék saját érdekeiket és hatékonyan vegyenek részt a bűnmegelőzésben. Ahhoz, hogy a régióra alkalmas módszerekkel szerveződhessék társadalmi szinten a bűnmegelőzés és funkcióinak megfelelhessen, a bűnözést abban a helyi társadalmi-gazdasági-kulturális közegbe ágyazottan kell szemlélnem, amelyben keletkezik. Ezért feladatomnak tekintettem a bűnözés településhálózati megoszlásának rögzítését, s annak felderítését, hogy milyen a bűnözés volumene, struktúrája és dinamikája az egyes településtípusban. A településtípus és bűnözés kauzális vizsgálata során igyekszem megragadni és láthatóvá tenni a lényeges, objektív településformáló "VARSÁNYI Erika: Kollektív traumák, mint patogén társadalmi folyamatok gyökerei. Szociológia 1987.2.277. 266