Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.

6000. 5000 'tOOO 3000 fl UDIZPlSkOLRSQHBZliMR NEM EU SZERINT SJBRB 'Lmon FIUH H 1 1 1 1-I 1 1 hH 1 1 1ÍO/t 1960/f 65/fi 10 rl 75/Í S5/6 1990/f iskolák (közgazdasági Kisújszálláson, Mezőtúron, egészségügyi Szolnokon, Karcagon) jelentős számával függött össze. Arányában is (és, mint előbb láttuk, abszolút számban is az időszak kezdetétől eltekintve) a legkevesebb lány az 1979/80. tanévben volt a megye középiskoláiban. 1979/80. után a lányok aránya ismét - ám nem monoton módon — kisebb mértékű emelkedő tendenciát mutatott. Ez összefüggött a két iskolatípus innen számítható arányos fejlesztésével. A 9. és 8. ábra a középiskolásoknak helybeliek, bejárók és kollégisták szerinti megoszlását és abszolút számát tünteti fel. A 8. ábra jól tükrözi a fokozatos kollégium-fejlesztéseket, és azt is, hogy az időszak kezdetén - a kellő kollégiumi fejlesztés híján - mennyire felfutott a bejárók száma (legjobban az 1965/66. tanévben) a kollégisták számához viszonyítva. A helybeliek számának alakulása eléggé követte az összes tanuló számának változását. Arányaiban a legtöbb helybeli az 1964/65 — 1970/71. időszakban volt a középiskolákban. (9. ábra). A nem-középiskolaszékhelyek tanulóinak középiskoláztatása ebben az időszakban - a bentlakásos lehetőségek híján - elmaradt a helybeliekétől. Tény viszont az is, hogy az általános iskola és gimnázium típusú intézmények működése révén a középiskola hálózat ezekben az években terjedt ki a megye legtöbb településére. A helybeliek aránya a legkevesebb, következésképp a vidékiek aránya a legnagyobb 241