Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Vincze Sándor: A középiskolai oktatás főbb adatainak alakulása az 1960-90-es években Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 237. o.

70 .. 60 ß GIMHQZISTfíU QBRHYfí fl UDZtPlSROLtlSOU HOZOTT /"/., 6. A SPA SO .. HO 1960/f 6516 7Q/1 7Si 6 8B/Í S5/6 1990/1 ni 1977/78 — 1978/79. tanévekben volt, amikor a középiskolások száma egyébként a legjobban visszaesett. (Vesd össze az 1. ábrával!) Erős lehet a gyanú arra, hogy a sok vidékit a kellő számú helybeli híján vették fel az iskolákba, vagyis más időszakokban - azaz a vizsgált időszak zömében a vidékiek hátrányt szenvednek a középiskolai felvételeknél. (Természetesen lehet, hogy már eleve gyengébb felkészültségűek kevésbé kvalifikált általános iskoláik munkája folytán.) A 10. ábra az érettségizettek számának változását ábrázolja. Érdemes egybevetni ezt a 3. ábrával! A 3. ábra 4 évvel korábbi helyi maximum, minimum adataival összefüggnek az érettségizettek adatai. Jól megfigyelhető, hogy a 3. ábra 1964/65., 1968/69. és 1982/83. tanévi (lokális) csúcslétszámaiból 4 év múlva az érettségizők tekintetében az 1967/68., az 1971/72. és az 1985/86. tanévekben (a 10. ábrán) ismét csúcslétszámok (vagy ahhoz közeli értékek) lettek. Míg azonban a 3. ábrán, az elsősök grafikonján ez a három csúcs csökkenő nagyságrendi elrendezésű volt, addig a 10. ábrán, az érettségizettek grafikonján a 4 évvel későbbi megfelelő értékek növekvő nagyságrendi elrendezésűek. Ez azt érzékelteti, hogy az időben előbbre haladva az érettségizettek és a négy évvel korábbi elsősök aránya növekedett, azaz a középiskola elvégzésének eredményessége javult. Erről még részletesebben lesz szó egyébként a későbbiekben. Ali. ábra iskolatípusok szerint tünteti fel az érettségizetteket. Most a 4. és a 11. ábra összevetésével konstatálhatjuk, hogy a gimnáziumok 242