Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.

lévő bikák igénybevételére volt utalva. Mindezek alapján nem tűnik túlzottan szigorú megállapításnak, ha kimondjuk, hogy a vármegye apaállatellátottsága alacsony szinten mozgott. Még az sem vigasztalhat bennünket, hogy ezzel a szinttel az országos középmezőnyben foglaltunk helyet. Természetes, hogy ez jelentősen befolyásolta az állományok tisztaságát és törzskönyvezhetőségét is. 7.táblázat 21 A hízó szarvasmarhák száma és százaléka a vármegyében 1911-ben és 1935-ben Év Bika Tehén Ökör és tinó Összesen létszám 1911 129 285 2990 3404 1935 83 408 962 1453 százalékban 1911 3,79 8,37 87,84 100,00 1935 5,71 28,08 66,21 100,00 A 7. számú táblázatból jól leolvasható, hogy a hízómarhák aránya visszaesett a vármegyében. A visszaesés 57,3 %-os, ha az összes hízómarha-állományt tekintjük. A hízóbika csökkenése 35,7 %-os, az ökör és tinó csökkenése 67,8 %-os (!), míg a hízótehén növekedett, emelkedése 43,2 %-os volt. A jelenség magyarázata a hizlalási viszonyok romlásában keresendő. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a hizlalási tevékenység sokkal konjunktúra-érzékenyebb tevékenység, mint maga a tenyésztés. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban azt a tényt sem, hogy a hízómarha piaca szűkült az Osztrák—Magyar Monarchia felbomlása következtében. Ez kihatott megyénk hizlalási tevékenységére is. Amennyiben a hizlalást a gazdaságok nagysága szerint vizsgáljuk a kisüzem alárendelt szerepe tűnhet fel az adatokból. Ezt természetes folyamatnak is tekintjük, hiszen a marhahizlalás tőkeigényes tevékenység lévén inkább a nagyüzemek profiljába tartozott. Itt volt az ehhez szükséges takarmány, a kellő berendezés és a nélkülözhetetlen szakértelem is. A nagyüzemek már eleve több információval rendelkeztek a konjunkturális viszonyokban való tájékozódáshoz, a piacismeretük is megfelelőbb, kockázatvállalási lehetőségük is nagyobb volt. A 9. számú táblázatot tanulmányozva már az első pillanatban megállapítható, 20

TMK-1940.IL- 11. 21

Az 1911. évi állatstat. 395.; Az 1935. évi mg. stat. 100. köt. 254. 214