Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.

8.táblázat A hízók aránya a szarvasmarha-állományban gazdaság-nagyságcsoportok szerint a vármegyében 1911-ben és 1935-ben

22 A gazdaságok nagysága Az összes hízó és selejt az egész A hízó és selejt ökör és tinó az összes hízó és selejt állomány százalékában az ökör és tinó 100 kh-n (57,55 ha-n) 1911 1935 1911 1935 1911 1935 alul 1,0 0,5 60,3 27,1 3,3 1,1 felül EGYÜTT 6,4 3,2 4,7 1,8 94,2 87,8 77,5 68,1 9,5 7,7 7,9 5,4 hogy vármegyénkben a szarvasmarha megoszlási aránya eltér a gazdaságkategóriák területi megoszlási arányától. Az 5 kat. hold alatti törpe gazdaságok részesedése az összes állományból némileg nagyobb, mint az összes területből való részesedésük: a területből 1935-ben 92.170 kat. hold (53043,84ha), ami 10,15%, szarvasmarhából 9350 db, ami 11,51 %. A nagygazdaságok viszont az összes állománynak lényegesen kisebb részét birtokolták, mint az összes szarvasmarhának: 1935-ben a területből 119.603 kat.hold (68831,53 ha), ami 13,18%,szarvasmarhából 9993 db, ami 12,30%.Tehát akis földművesek a földterület egy bizonyos egységén több szarvasmarhát tartottak a megyében, mint a nagygazdaságok. A szarvasmarha nagy száma a kisgazdaságokban arra is visszavezethető hogy a paraszt inkább foglalkozik állattenyésztéssel és kisebb mértékben gabonatermesztéssel, mint a nagyüzem. A törpe gazdaságok kategóriáján belül a legmagasabb a tulaj donkezelésű gazdaság részesedése (10,14 %), a legkevesebb a tisztán haszonbéres gazdaságok részesedése (0,36 %). Noha nem feladatunk e kevés számadat birtokában messzemenő következtetések levonása, mégsem tekinthetünk el annak a gondolatnak a felvetésétől - ami feltétlenül fontos tényező —, hogy vármegyénk kisparasztsága elég felkészült volt-e a Nagyatádi-féle földreform során szinte rákényszerített kishaszonbérietek foKISSA. 1944.71. PUSKÁS Julianna elnevezését használva a törpe üzemen az 5 kat. holdon (2,88 ha) aluli, a kiszemen az 5-100 kat. holdas (2,88-57,55 ha), a középgazdaságon a 100-1000 kat. holdas (57,55 -575,5 ha), a nagygazdaságon az 1000 kat. holdon (575,5 ha) felüli birtokokat értjük. PUSKÁS Julianna: A földbirtokok bérberadása a Magyarországon az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatai alapján. Történelmi Szemle 1963. VI. évf. 3-4. szám 359. 215