Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: Pacsér céhes ipara az egyesült iparos céh 1829. évi szabadalomlevele tükrében / 177. o.

déses jobbágy, civis, s számukat növelte a közterhektől mentes falusi elöljárók népes serege is. A jómódú gazdarétegnél szinte általános volt a bérmunkások, cselédek tartásának gyakorlata. A napóleoni háborúk alatt nagy keletje volt a bácskai gabonának, húsnak, gyapjúnak, kender-len termékeknek, és e konjunktúra eredményeként, az 1828. évi összeírás tanúsága szerint, a megyeszékhelyen Zomboron és Baján kívül már több kisebbnagyobb helységben is megtelepedtek kereskedők, akik az uradalmak és a parasztok áruit egyaránt átvették és továbbították, könnyítve ezzel is az árunak a fogyasztóhoz vezető útját. Az uradalmi cukor — és szeszfőzdék nyersanyag szükséglete állandó piacot jelentett a parasztok által termelt burgonya és cukorrépa számára. Néhány dél-bácskai községben most kezd kibontakozni a kormányzat által ösztönzött selyemhernyótenyésztés is, amelyre olyan nehezen szánta rá magát a magyar falvak népe.

2 Létszámban gyarapodtak, díszes köz- és magánépületekkel gazdagodtak a bácskai falvak. (A jászkun települések közül csak Piros lélekszáma nem érte el a 2000 főt, de Feketehegyé már a kettőezret, Pacséré, Ómoravicáé a négyezret is meghaladta.) Bács-Bodrogban a más tájakon is meginduló vízszabályozásokon túl az 1794-1802 között készült Ferenc-csatorna építése biztosított kitűnő munkaalkalmat.

3 A vármegye vezetői éppen Pacsér gyarapodásával kapcsolatban fogalmazták meg az egész megyére jellemzően, hogy ... ,,a sok építkezés új módot nyújtott a keresményre",

4 amely azután megnövelte a vásárlóképes keresletet az ország egyik leggazdagabb agrárterületén. Fontos szerepet játszott a megtermelt javak külföldi értékesítésében a Duna olcsó víziútja, de valószínűleg az is, hogy a majorsági gazdálkodás és az uradalmak versenye által kevésbé szorongatott bácskai parasztság jobban tudott élni a belső és külső lehetőségekkel. Ez a fokozódó piacorientáltság egyre inkább megkövetelte a jászkun parasztoktól is, hogy többet foglalkozzanak termékeik forgalmazásával, szállításával, s minthogy a mezőgazdaság lett jövedelmük fő forrása, jórészt felhagytak a háziipari tevékenység folytatásával, és szükségleteik egyre nagyobb hányadát fedezték piacról.

5 Az így kialakult új fogyasztó réteget a kézműipar szolgálta ki, amelynek színvonala éppen megfelelt a vidéki lakosság viszonylag szerényebb igényeinek. Ez az iparos réteg meg tudta építeni és be tudta rendezni - falusi megrendelői kívánsága szerint — a gomba módra szaporodó, többszobás magán- és középületeket. A települések új gazdagjai számára, a 18. századi nemesi divat elemeinek felhasználásával, esetenként drága A gazdaságtörténeti áttekintéshez: Magyarország története. 1790-1849. III. Egyetemi tankönyv, 1961. 134-135. A csatorna hossza Bezdán és Tiszafüred között 108 km, szélessége 18,6 m., mélysége 2 m. Tervezője és a Ferenc-csatorna RT létrehozója Kiss József kamarai mérnök, aki fontos szerepet játszott a jászkun telepek kialakításánál is. Pallas Nagy Lexikon. 7. köt. Bp. 1913. 114. Ferenccsatorna. 4 OL Dep. civ. 1829/6/69. Közli: EPERJESSY Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686-1848. Bp. 1967. 36. 5 Magyarország története. 1790-1848. V/l. Bp. 1951. 374. - Az elemi szükségletek primátusát hangsúlyozza. SCHWARTNER Martin: Statistik des Königreichs Ungarn. 2. Auflage, I-II. Ofen, 1809-1811.1.201-202. 178