Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

pu, a másik keletre, a kertekre nyílik, a harmadik a révkapu. A váron túl a Tisza folyón egy fahíd van, a Gyula vára felől érkező emberek e hídon mennek át. A várban téglából épült minaretes, művészi kupolájú dzsámi van. Házai fazsindellyel fedett házak, mivel azonban a vár belseje szűk, ezért a házaknak kertjük nincs.. ."

10 A debrecenieknek még 1685 tavaszán is munkát kellett végezni a megrongálódott hídnál. A szolnoki híd javításának terhei azonban nemcsak a „civis város" lakóira nehezedtek, 1661-ben már a nagykőrösieknek is részt kellett vállalniuk a javítás költségeiből.

11 A debreceniek kötelezettsége akkor szűnik meg, amikor Mercy altábornagy serege 1685. október 18-án felszabadítja Szolnokot a török uralom alól, ahol a visszavonuló török csapatok útját a felgyújtott fahíd füst- és lángfelhője kíséri.

12 A Magyar Kamara hídja > Szolnok 1685 után a Magyar Kamara birtoka lesz, így természetesen átveszi a Tiszán átívelő híd építésének, fenntartásának és jövedelemszerzésének feladatait is. 1689-ben már a Kamara intézkedik, hogy a híd újjáépítéséhez a szükséges faanyagot szállítsák Sápról Szolnokra. A híd újjáépítését 1692-ben fejezik be.

13 A kuruc seregek 1703. szeptember 21-én foglalják el a szolnoki várat. Rákóczi az elfoglalt Szolnoknak nagy jelentőséget tulajdonított. Amikor 1705-ben Herbeville vezetésével a császári fősereg Erdély segítségére indult, kétséges volt, hogy a Tiszán keresztül az Erdélybe vezető legrövidebb úton Szolnoknál kel át, vagy Szeged felé tart. A fejedelem ezért küldi Szolnokra Károlyi Sándort hadaival, hogy megoltalmazzák az erősséget. Herbeville támadása idején a Tiszán még állt a híd. A következő évben azonban amikor Rabutin Debrecenből 1706 késő őszén Szolnokra érkezik, már csak úgy tud átkelni a folyón, hogy a Tiszán két hidat felállít. Ezek az átkelő alkalmatosságok azonban csak ideiglenes jellegűek lehettek, valószínűleg tutajhidak, melyet a császáriak a folyó felső szakaszáról úsztattak le. A híd végleges helyreállítására már Rákóczi is gondolt, 1710. májusában írja Eszterházy Antal kuruc generálisnak, hogy a Máramarosból jövő tutajok szálfáit Szolnokig úsztassák le, és erősítsék meg a vár falait és bástyáit, a megmaradó fákat pedig gyűjtsék össze a Tisza-híd helyreállítására. Júniusban Rákóczi Károlyi Samu hídmestert küldi a híd megjavítására. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert 1710. október 17-én a szolnoki várat a császári csapatok elfoglalják. 14 10 Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1664-1666. Ford.: KARÁCSONY Imre. Bp. 1908. 212. 11 SOMOGYI Ignác: Szolnok a török uralom alatt 1552-1685. VI. JNKSZmL 1885. IX. évf. 37. sz. 12 ZOLTAI L. 1903. 309-311. 13 HORNYIK János: Kecskemét város története, oklevéltárral. III. (Szerző tulajdona) Kecskemét, 1862.401. II. Rákóczi Ferencz fejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival. 1703—1712. (Közli: Thaly Kálmán) Pesten, 1873. I. köt. 1703-1706. 444, 612., III. köt. 1710-1712. 126, 194. In: Archívum Rákócziánum. II. Rákóczi Ferenc levéltára. 14