Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.

táblán két-két figurát, a többi táblán pedig egy-egy figurát festett meg a festő. Északi oldalon első tábla: Péter apostol kulccsal és Pál apostol, második tábla: János evangélista (?) amint nyitott könyvbe ír, harmadik, negyedik és ötödik táblán három apostol, kezükben könyvvel; déli oldalon első tábla: Simon és Tádé apostol (?), második tábla: Máté evangélista nyitott könyvvel és angyallal, harmadik, negyedik és ötödik táblán három apostol, kezükben könyvvel láthatók. A Golgota kereszt-kompozícióból jelenleg a Megfeszített Krisztus látható. A kereszt végein elhelyezett négy kis kerek képen feltehetően szeráffejek, míg a kereszt függőleges ága alatt elhelyezett négy kis kerek képecskén evangélisták jelennek meg. Azon a fényképfelvételen, melyet a második világháború előtt - a sérüléseket megelőzően - készítettek az ikonfalról látható, hogy a kereszt alatt két nagyméretű — az alapképsor tábláinak formáihoz hasonló - táblán északról Isten Anyját, délről János evangélistát festette meg a mester. Az V. ZÓNÁBAN négylevelű lóhere alakú táblákon hat-hat félalakos prófétát jelenített meg. A budapesti ikonfal tábláinak megfestésekor A. Kuchelmeister az orosz-ukrán öt zónás ikonosztázion-típus ikonográfiáját tekintette mintaképül. A mintának tekintett ikonográfián több esetben (Királyi ajtó alsó képei, diakónusi ajtók fölött elhelyezett táblák kompozíciói) módosított, számos képet kizárólagosan nyugati katolikus előkép után festett (Krisztus a vizén jár, Krisztus a getsemáni kertben stb.) Kompozícióinak nem sajátja a keleti keresztény ikonfestészet lelkisége. Minden bizonnyal nem is volt szándékában orthodox jellegű kompozíciókat alkotni, erre utal térszemlélete: a jeleneteket a centrálperspektíva szabályai szerint komponálta. Barokk stílusú szentképeket festett, de kerülte a teatralitást. Az egri és a miskolci kompozíciókhoz viszonyítva a budapesti képeken sokkal több a mellékszereplő, ami erős elbeszélő jelleget kölcsönöz a budapesti képeknek. Az egri és a miskolci képfaltól eltérően a budapesti ikonfalon a mester a színt legfőbb kompozicionális eszközként alkalmazta. A barokk jelleg elsősorban a komponensek, barokk motívumok használatában mutatkozik meg: sok drapéria, felhőgyűrűk, szárnyas angyalok. A szereplők megfogalmazásában a mester távolodik a barokk stílustól. VI. Juriszdikció: A karcagi Szent György-templom orosz egyházi főhatóság alá tartozik. Az ikonosztázion mérete: szélesség: 760 cm magasság megközelítően: 1000 cm IRODALOM: NAGY Márta: The iconostasion of the Greek Orthodox Church in Karcag. In: Balkan Studies 28/2. Thesszaloniki, 1987. p. 237-258. NAGY Márta: A karcagi görög templom ikonosztázionja. In: Zounuk 3. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1988. 21-51. NAGY MÁRTA: NIKOAAOS IÍ2ANNOY TAAHA0P02 (Miklós Jankovicz) ca 1750—1817 and his wood-carver's workshop in Eger. In: Balkan Studies 30/1-. Thesszaloniki, 1989. p. 43-66. 146