Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
romféle léptékű és megfogalmazású alkalmazása. A faragványok a klasszicizáló későbarokk stílus jegyeit viselik magukon. A két korábbi képfal faragványaihoz viszonyítva megfigyelhető, hogy a jellegzetesen barokk motívumokat itt nagyon gyakran stilizálta a mester. Ugyanakkor számos a copfra és a klasszicizmusra jellemző faragványt (füzérdíszek, urnák, geometrikus motívumok) alkalmazott. Az ikonosztázion kompozícióinak száma: hatvanöt. Technika: fa, olaj Felirat: görög Ikonfestő mester, kor, stílus: Anton Kuchelm eister, 1800-1806 14 , barokk stílus, nyugati előképek után. Ikonográfiailag a budapesti képfal Öt zónára és egyúttal öt sorra tagolódik. A festőmester mintaképnek az orosz-ukrán öt zónás ikonosztázion-típus képprogramját tekintette, mely a keresztény világmindenséget szimbolizálja. Az egri, a miskolci és a budapesti ikonosztázion közül az öt zónás típushoz a legpontosabban a budapesti közelít. Az első zónában szentírásbéli eseményeket, a második zónában az alapképeket, a harmadik zónában Ünnepeket, a negyedikben Apostolokat, az ötödik zónában Prófétákat jelenített meg a festő. A. Kuchelmeister a budapesti kompozíciókon más mesterek közreműködésével dolgozott. A képek nem tekinthetők orthodox műalkotásoknak, mert nem tükrözik a keleti keresztény ikonfestészet spiritualitasat. A bécsi mester felhasznált ugyan orthodox ikonográfiái elemeket, de alapvetően nyugati előképek után dolgozott. Különösen térszemléletében került távol az orthodox hagyományoktól. Képei a nyugati katolikus művészetre jellemző centrálperspektíva szabályai szerint készültek. Királyi ajtó északi szárny; fölső tábla: Szűz Mária. Felirat: MP. @Y. Szűz Mária dicsfénnyel övezve, kék tunikában, pirosas maphorionban olvasópult előtt áll. Az olvasópulton nyitott könyv. A háttérben balról kék drapéria látható, középpontban fölül a Szentlélek galamb képében megfestve lebeg. Királyi ajtó déli szárny fölső tábla: Gábriel arkangyal. Felirat: APX, TABPIHA. A hírhozó angyalt zöld tunikában, hatalmas szárnyakkal, felhőgyűrűkön állva, liliommal a kezében, piros drapéria előtt festette meg a festő. A két táblán elhelyezett örömhírvétel-kompozíció nyugati előkép után készült. Királyi ajtó északi szárny alsó tábla: Szent Anna. Felirat: ANNA. Mária édesanyja zöld tunikában, szorosan fejére boruló piros maphorionban árkádok alól lép ki. Arca fáradt, megtört. Királyi ajtó déli szárny alsó tábla: Joachim. Felirat: IwAKEIM. Mária édesapja szürkés tunikában és kék palliumban, saruban lépcsőn lefelé lépeget. Bal kezében könyvet tart, jobbját mellére helyezi. A háttérben balról kék színű drapéria látható. Szent Anna és Joachim együttes ábrázolása minden bizonnyal az apokrif evangéliumból ismert jeruzsálemi találkozást szimbolizálja, mely Mária fogantatásának előzménye. Szent Anna és Joachim megjelenítése a posztbizánci művészetben szokatlan. A.Kuchelmeister egyéni elgondolás alapján vette be kompozíciói közé. A drapériák és a ruházatok színeinek megfelelő alkalmazása a Királyi ajtó négy különálló jelenetén: az északi szárny fölső és a déli 14 FÜVES ö. 1975. 168-169. 140
