Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
Az egri és a miskolci képfalakhoz hasonlóan a budapesti ikonfal szerkezetének kialakításakor is törekedett arra a képfalépítő mester, hogy ne díszített sík falat, hanem saját, belső térrel rendelkező autonóm szerkezetet hozzon létre. Ennek megteremtésére falból kilépő oszlopokat állított fel, a teljes középtengelyt térbelileg kiemelte és a létrehozott függőleges és vízszintes irányú mozgásokat kiegyensúlyozta. Az alapképsort hat-hat magas lábazaton álló térben előrelépő korinthoszi fejezetes oszlop tagolja. A lábazatok az egri és a miskolci lábazatokhoz hasonlóan a trónusikonok alatt elhelyezkedő ikonsor magasságáig érnek, és ezek is kettős tagolásúak. A falból kilépő oszlopok mögött falba simuló korinthoszi fejezetes pilaszterek állnak. A harmadik sorban — az egri és a miskolci képfalhoz hasonlóan - falból kilépő üreges, csavart testű magas lábazaton elhelyezkedő korinthoszi fejezetes oszlopok sorakoznak. Bár a negyedik sor tábláit tagoló oszloptörzsek nincsenek felállítva, a meglevő lábazatok és a konzolok kialakítása arra enged következtetni, hogy ezek is térben előrelépők, hasonlóan a miskolciakhoz (az egri negyedik sorban pilaszterek állnak). Az egri és a miskolci képfaltól eltérően a budapesti képfal széleire nem állított pilasztereket a mester. A képfal egyenes vonalban zárja le az oltárteret. Ezt a megoldást a lunetta leszálló ágai közötti nagy távolság is determinálhatta. A képfal egyenesének megtörése még egy-egy táblasort tett volna szükségessé. Ezáltal az egyes sorokba nem öt-öt, hanem hathat tábla került volna. Ez a megoldás még inkább megbontotta volna az ikonfal arányait. A budapesti képfal ily módon is az egyedüli képfal Jankovicz Miklós munkái között, amelynek szélessége meghaladja a magasságát. A térbeli mélység létrehozására a képfalépítő mester itt is elhelyezett domború táblákat. Domború kialakításúak a Királyi ajtó mellett elhelyezett trónusikonok, illetve az alattuk levő ovális táblák, továbbá a középtengely táblái. A trónusikonok fölött húzódó párkányzat — az egrihez és a miskolcihoz hasonlóan - több kisebb térben előrelépő ívből tevődik össze, ezáltal bizonyos ritmikát áraszt. Az alapképsor északi és déli oldalán, a második tábla mellett álló oszlopok fölött a párkányzat négyszög alapú konzoljait élükkel kifordította a mester. Az élükkel kifordított konzolok az osztópárkányok hullámzó ritmikáját, térben felerősítik. A harmadik és a negyedik sort a párkányzat egyenes vonalban választja el. Az alsó egységet lezáró párkányzat pedig ismét íves kialakítású. A budapesti képfal ezáltal különbözik az egri és a miskolci ikonosztázionoktól, ahol a harmadik és a negyedik sort elválasztó párkányzat íves vonalú, míg az alsó egységet lezáró párkányzat egyenes vonalú. A középtengely kialakítása mind a három sorban azonos az egri és a miskolci középtengely kialakításával (az alapképsorban és a legfelső sorban rajtokkal díszített baldachint faragott ki a mester). A budapesti képfal átmenetet képez a teljes lunettát betöltő nagy barokk ikonosztázionok és a 19. század első negyedétől felállított klasszicista architektonikájú és díszítésű képfalak között. Jankovicz Miklóst az egri és a miskolci képfalon megteremtett architektonika megváltoztatásában minden bizonnyal nemcsak a budapesti templombelső sajátossága befolyásolta, hanem az új korstílus, a klasszicizmus téralakítási szemlélete is. Faragványok stílusa: A faragványok között a leggyakrabban a babérágak, leveles indaágon elhelyezkedő rózsafejek, szőlőindák szőlőlevéllel és szőlőfürttel, akantuszlevelek, csokorra kötött szalagdíszek, vázák (urna), liliomlevélhez hasonló levelek és a copf stílusban gyakori babérfüzérek fordulnak elő. Különleges a babérlevél és babérbogyók há139