Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
galmazású szentképeket helyezett el. Az egri táblák ikonográfiájával összevetve megállapítható, hogy a miskolci képfalon több a kizárólagosan nyugati minta után festett kompozíció. V. Juriszdikció: A budapesti Isten Anyja mennybevitele-templom a Moszkvai Patriarchátus juriszdikciója alá tartozik. Az ikonosztázion mérete: szélesség: 1630 cm magasság megközelítően: 1400 cm IRODALOM: FÜVES Ödön: A pesti görög templom építéstörténete. Építés- építészettudomány VII. Bp. 1975. 165-167. NAGY Márta: NIK0AA02 IÍ2ANNOY TAAHAOP02 (Miklós Jankovicz) ca 1750—1817 and his wood-carver's workshop in Eger. In: Balkan Studies 30/1. Thesszaloniki, 1989. p. 43-66. NAGY Márta: NIK0AA02 K2ANNOY T AAHAOP02 (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye. In: Zounuk 5. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1990. 9-24. SCHÖEN A.: Budapest ikonosztázionjai. In: Magyar Művészet XII. 1936. 329-335. Állványzat: 1800. Fafaragó és képfalépítő mester: NIK0AA02 IÍ2ANNOY T AAHAOPOS (Jankovicz Miklós). A fafaragó mester szignálta a képfalat a Királyi ajtó fölött 13 : ETEXNOYPrH0H KAI EAABE TEA02 TO IIAPÓN TEMIIAEON YN EMOY NIKOAAOYIÍ2ANNOY TOY EK TH2 NHSOY NAEOY 1800 THi 15 AYT02TOY Architektonika: A budapesti ikonfal nem tölti be a teljes lunettát, annak ellenére, hogy szerkezetének kialakításakor Jankovicz Miklós a teljes lunettát betöltő orosz-ukrán ikonosztázion-típust tekintette mintának. Bár a képfal nincsen teljes egészében felállítva, szerkezeti elemei ily módon is jól azonosíthatók. A képfalat középtengelyében megkoronázó Golgota-kereszt-kompozíció a mennyezetig ér, a felső egységet fölülről lezáró íves párkányzat azonban nem éri el a mennyezetet. A képfal jól illeszkedik a templomi térbe, de érezhető elkülönülése is e tértől. Az ikonosztázion teljes szerkezete és részletei is azt mutatják, hogy Jankovicz Miklós ez esetben csak részben alkalmazta az egri és a miskolci képfalak megalkotásakor kialakított stílust. Az egri és a miskolci képfalhoz hasonlóan a budapesti képfal is két jól elkülönülő egységre tagolódik; az alsó egységre, mely faragványokkal áttört fal és főként álló téglalap alakú táblákból tevődik össze; valamint a felső egységre, mely a Golgota-kereszt-kompozícióból és a faragványokkal körülölelt négy levelű lóhere alakú táblákból áll. A felső egységben jelenleg csupán a Golgota-kereszt-kompozíció van felállítva. 13 Az ikonfalon jelenleg nem látható a felirat, melyet közölt: FÜVES Ödön: A pesti görögök és makedorománok galambpere. Antik Tanulmányok XVIII/1. 1971. 52. 138
