Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
Fejét glória díszíti. Jobb kezében könyvet tart, melyből fölfelé lángnyelvek indulnak, lefelé pedig víz csöpög. Az előtérben növényzet, a háttérben hegyek és romos vár vonalai láthatók. Alapképsor déli oldal negyedik tábla: Szent Demeter. Felirat: O AH/OS/ AHMHTP. A kompozíció ikonográfiailag azonos az egri és a budapesti képfal hasonló típusú kompozíciójával. II. ZÓNA Alapképsor alatt északi oldal első tábla: Utolsó ítélet. Felirat: ErEPGHTE 01 NEKPOI K EA0ETE EIS KPI2IN ... A kompozíció horizontális irányban két részre tagolódik. A felső rész középpontjában Krisztus piros tunikában és kék palliumban, felhőkön trónol. Jobb kezét szélesen kitárja, baljában a világmindenséget szimbolizáló kék színű gömböt tartja, melyet kereszt díszít. Balról Isten Anyja, rózsaszínes maphorionban, jobbról Keresztelő Szent János barna szőrruhában és kék palliumban látható. Mindketten felhőkön térdelnek, kezüket imára kulcsolják: mint az emberi nem pártfogói: közbenjárnak az ítélkező Krisztusnál. Krisztus körül az apostolok láthatók, fejüket glória övezi. Krisztus alatt teljes alakos szárnyas angyalok harsonáikba fújva jelzik az ítélkezés kezdetét. Kompozícionálisan és gondolatilag egyaránt ezek az angyalok kapcsolják össze a kompozíció felső és alsó felét. Alul, a jobb sarokban egy ördög ül, kígyó tekeredik reá. Mögötte lángnyelvek csapnak föl. A pokolra jutott lelkek fölfelé kapaszkodván a fölső világból lefelé húzzák az embereket. Az alsó rész középpontjában egy férfi látható, majdnem fedetlen vállal, amint riadtan menekül a képből. A figura a legnagyobb léptékű a teljes kompozícióban, talán önmagára utalt vele a mester. A kompozíció kiegyensúlyozott, itt érezni valójában, hogy a nyugat-európai iskolázottságú festő mester mennyivel otthonosabban mozgott a nyugati katolikus ikonográfiában és a centrálperspektíva keretei között. Az Utolsó Itéletikonográfiai típust az orthodox művészet főképpen a bizánci korszakban alkalmazta szívesen. A posztbizánci időszakban viszonylag ritkán fordul elő. Alapképsor alatt északi oldal második tábla: Az Úr látogatása Ábrahámnál. Felirat nincs. A kompozíció középpontjában kerek asztal látható, körülötte a három ifjú angyal vándorbottal. Az asztalra kenyeret, kést és feltehetően a kézmosáshoz szükséges vizet tartalmazó kancsót, mellé kéztörlőt helyeztek. Ábrahám szolgálója magasba emelt kezében tálat hoz. Ábrahám saruban, lábszárig érő kékes nadrágban és sárga palliumban a jobb szélső angyalhoz hajol. Jobbról egy ház. melyből Sára leselkedik. A háttérben egy nagy fa áll, az előtérben növényzet látható. Alapképsor alatt északi oldal harmadik tábla: Izsák megáldja Jákobot. Felirat nincs. Architekturalis elemek és nagy zöld színű drapéria előtt Izsák fekszik ágyán. Ágya kis emelvényen áll. Jobb kezét magasba emeli. Jobbról asztal látható, rajta kancsó, és egy gúla. Jákob tányért helyez az asztalra. Mögötte Rebekka áll, fején turbánt visel. Alapképsor alatt északi oldal negyedik tábla: Mózes az égő csipkebokorral. Felirat nincs. Balról az Úr félalakos figurája lángoló csipkebokorban megfestve látható. Fejét háromszög alakú dicsfény övezi. Jobb kezével megáldja az előtte térdelő Mózest, aki kékes nadrágban, fehér ingben arcát kezébe hajtva jelenik meg. Fejét arany színű glória övezi. Saruját levetette, pásztorbotját maga mellé helyezte. Mózes mögött hatalmas fa alatt nyája látható. A háttérben a város vonalai bontakoznak ki. 134
