Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
szerkezeti megoldással a miskolci képfal nemcsak Jankovicz Miklós alkotásai, hanem a magyarországi orthodox képfalak között is egyedül áll. A faragványokat Jankovicz Miklós az egri ikonfal faragványaihoz hasonlóan hibátlan mesterségbeli tudással készítette el. Hasonlóak a leggyakrabban előforduló motívumok is: csokorra kötött szalagdíszek, stilizált vagy naturalisztikusan kialakított rózsafejek önállóan, vagy rózsaindákon elhelyezve, akantuszlevelek, babérágak babérlevelekkel és babérbogyókkal, babérfüzérek, vázák, urnák, bennük virágszálakkal. Leveles szőlőindákon szőlőfürtök — az egri ikonfalhoz hasonlóan — fellelhetők a felső egységben és kisebb léptékben a Királyi ajtót keretező két oszlopra tekeredetten. A faragványok között nem láthatók — az egri ikonosztázionon megcsodálható - apró naturalisztikusan kialakított makkok és az egri galambokhoz hasonló figurális faragványok sem. Faragványok stílusa: A miskolci faragványok — az egriekhez hasonlóan - alapvetően a későbarokk stílus jegyeit viselik magukon, copf és klasszicista jellegű faragott díszekkel kiegészülve. A faragványokat aranyozták. Az ikonosztázion kompozícióinak száma: kilencvenhárom Technika: fa, olaj. Felirat: görög Ikonfestő mester, kor, stílus: Anton Kuchelmeister, 1800 körül 12 , nyugati előképek után, barokk stílusban dolgozott. Ikonográfiailag a miskolci ikonosztázion is az orosz-ukrán öt zónás ikonosztázion-típus képprogramját követi számos módosítással: táblák megsokasodtak és megnőtt az egyes zónákhoz tartozó kompozíciók száma is, ezek azonban alapvetően nem változtatják meg az orosz-ukrán típushoz való igazodást. A kompozíciók öt zónára oszthatók: - alapképek, alapképek alatt elhelyezett szentírásbéli eseményeket megjelenítő táblák, Ünnepek, Apostolok, Szentek. Királyi ajtó északi szárny: Szűz Mária. Felirat nincs. A jelenet kompozícionálisan, színbelileg azonos az egrivel. A megfestett elemek a miskolci táblán kiegészülnek egy székkel, mely az ágy mellett és egy kosárral, mely az előtérben áll. Királyi ajtó déli szárny: Gábriel arkangyal. Felirat nincs. Az arkangyal kék tunikában, piros dalmatikában felhőgyűrűn térdel. Jobb kezével áldást oszt, baljában liliomot tart. Jobbról a háttérben - mint az egri és a budapesti kompozíción — nagy, piros drapéria függ. Az előtér kockakövezetből áll. Északi diakónust ajtó: Mihály arkangyal. Felirat nincs. A kép kompozícionálisan és színbelileg is azonos az egri és a budapesti északi diakónusi ajtókon megfestett képpel. Északi diakónusi ajtó fölötti kerek táblán kék alapon felhőgyűrűkkel és szárnyakkal körülölelt — az egrihez hasonló — szeráffejet festett meg a mester. Déli diakónusi ajtó: Szent István diakónus. Felirat nincs. A figura azonos az egri déli ajtón megfestett figurával. A hátteret azonban nem vár, hanem hegyek sziluettje uralja. A déli diakónusi ajtó fölött elhelyezett kerek táblán szintén egy szeráffejet jelenített meg a mester. FÜVES Ö. 1975. 169. 132
