Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Nagy Márta: Görög feliratos ikonosztázionok és ikonosztázion-töredékek Magyarországon / 113. o.
IRODALOM: BIHARI József: Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből. Az Egri Pedagógiai főiskola Évkönyve II. Eger, 1956. DAVIDOV, Dinko: Szpomenici Budimszke Eparhije. Beograd, 1990. DAVIDOV, Dinko: A magyarországi szerb festészet. In: Ars Hungarica 1. 1988. 89-117. Heves megye műemlékei. Eger város műemlékei. Szerk.: VOIT Pál, Bp. 1969. NAGY Márta: NIK0AA02 IÍ2ANNOY TAAHAOPOE (Miklós Jankovicz) ca 1750-1817 and bis wood-carver's workshop in Eger. In: Balkan Studies 30/1. 1989. Thesszaloniki. p. 43-66. NAGY Márta: NIK0AA02 IHANNOY T AAHAOP02 (Jankovicz Miklós) kb. 1750—1817 fafaragó mester egri műhelye. In: Zounuk 5. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1990. 9-24. SOMOGYI Árpád: Kunstdenkmäler der Griechischen diasporen in Ungarn. ETAIPEIA MAKEAONIKfiN EÜOYAÍ2N 121. Thesszaloniki, 1970. Állványzat: 1789. körül. Az ikonosztázion a teljes lunettát betölti. Fafaragó és képfalépítő mester: NIK0AA02 IHANNOY T AAHAOPOS (Jankovicz Miklós) 9 Architektonika: Az ikonosztázion két egységre tagolódik: az alsó egységre, melyet álló téglalap alakú formák uralnak és a lunettában elhelyezkedő felső egységre, mely főképpen négylevelű lóhere formájú táblákból tevődik össze. A lunettában felállított négy rocailletábla mintegy átmenetet képez a négylevelű lóhere alakú és az álló téglalap formájú táblák között. Mind az alsó mind a felső egységben fellelhetők kör alakúra tervezett táblák is. Az alapképsort magas lábazatból kiinduló három-három falból kilépő kör alapú korinthoszi fejezetes oszlop és két-két akantuszlevél fejezetes falba simuló pilaszter tagolja. A kiugró oszlopok mögött egy-egy akantuszlevél fejezetes spirál testű és két-két korinthoszi fejezetes sima testű pilaszter látható. A Királyi ajtó mellett álló két oszlop fölött a párkányzat négyszög alapú konzoljának két külső sarka hosszan elnyúlik. Ezáltal az a hatás keletkezik, mintha az oszlopok nem merőlegesen állnának a képfalra, annak ellenére, hogy négyszög alapú lábazataik merőlegesek a képfal vonalára. A diakónusi ajtót keretező oszlopok lábazatai és az oszlopok fölött a párkányzat konzoljai élükkel kifordulnak, nem merőlegesek a képfalra. Hasonló elrendezésűek a harmadik és a negyedik sor azonos helyen álló oszlopai fölött a párkányzat konzoljai és az oszlopok lábazatai. A középtengelyhez közeli falból kilépő oszlopok nemcsak bizonyos térbeli mélységet, hanem egyfajta nyugtalan ritmikát is kölcsönöznek az ikonosztázion alsó egységének. A mester látnivalóari törekedett arra, hogy a képfal ne díszített sík falként álljon, hanem térbeli mélységgel, saját belső térrel rendelkezzék, mintegy autonóm térbeli egységként a belső templomi térben. Az ikonfal belső terét kétféle módon igyekezett megteremteni: egyrészt az architekturális elemek falból történő kiléptetésével, térből kilendülő faragványok alkalmazásával, másrészt függőleges és vízszintes irányú mozgások létrehozásával. Az alapAz egri, miskolci, budapesti, karcagi ikonosztazionok kepfalépito és fafaragó mesteréről: NAGY Márta: NIK0AA02 IÍ2ANNOY TAAHAOP02 (Jankovicz Miklós) kb. 1750-1817 fafaragó mester egri műhelye. In: Zounuk 5. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1990. 9-24. 124
