Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Soós László: Tiszazug önálló iparosai (1876) / 55. o.

SOÓS LÁSZLÓ TISZAZUG ÖNÁLLÓ IPAROSAI (1876) A Tisza és a Körös folyók által közrefogott terület lakossága a török hódoltság korszakában erősen megfogyatkozott, és csak a békésebb időszakokban gazdagabb XVIII. és XIX. században népesült be ismét. A nagyon jelentős természetes szaporu­laton kívül a folyamatos beköltözéseknek köszönhető, hogy a mai Tiszazughoz sorolt és már meglévő önálló települések lakóinak számát az 1869. évi népszámlálás adatai 28.947 főben rögzítették. (Részletezve: Cibakházán 3234, Csépán 2652, Kunszent­mártonban 9408, Nagyréven 1291, Szelevényen 1460, Tiszaföldváron 5640, Tiszaino­kán 1006, Tiszakürtön 2020, Tiszasason 1521, Tiszaugon 714 lakost írtak össze.) Az itt élők számának gyors növekedését jól érzékeltetik Tiszakürt adatai, ahol a lé­lekszám az 1715. évi 300-ról 1750-ben 700-ra, majd 1837-ben már 1510-re emel­kedett 2 . Több mint három évszázadon át Tiszazug lakóinak többsége - a Jászkun Kerü­lethez tartozó Kunszentmárton kivételével - a Heves vármegyével 1567-ben egyesí­tett Külső-Szolnok vármegyéhez tartozott. A tíz település egy közigazgatási területen történő egyesítésére csak az 1876-ban létrehozott Jász-Nagykun-Szolnok vármegye keretei között került sor. Dolgozatomban - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara összeírása alapján — azt vizsgálom, hogy e nevezetes évben hogyan alakult a tíz tele­pülésen élő önálló iparosok szakmák szerinti tagolódása . A tájegység településein dolgozó mesteremberek, valamint kereskedők szakmai és területi megoszlása A Tiszazug legnépesebb szakgárdáját 1876-ban (lásd az l/a., 1/b. és a 2. sz. melléklet) - az önálló iparosok 37,5 %-át - a nyolcadik ,,Egyéb szerves anyagok feldolgozása" csoportba sorolták. Az itt nyilvántartásba vett mesteremberek közel fele (cipészek, csizmadiák, szűcsök) a ruházati bőriparba tartozott. Viszonylag ke­Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 42. kötet. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Bp. 1912. Az 1869-ben megtartott népszámlálás adatai. BOTKA János: E^gy tiszazugi falu Csépa törtenete. Szolnok, 1977. 68. ~\ ­Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Budapesti Kereskedelmi es Iparkamara Gazdasági Hivatal iratai (Továbbiakban: Z 208) 47. kötet. Heves megye önálló iparosainak és kereskedőinek név­jegyzéke. 1874-1876., 48. kötet. Jászkun Kerület önálló iparosainak és kereskedőinek névjegy­zéke. 1874-1876. 55

Next

/
Thumbnails
Contents