Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

karcagi görög parókus azt kéri, hogy hívei is bekerülhessenek a tanácsba, büszkén hivatkozik arra, hogy azok igen tehetős redemptusok, írás és nyelv dolgában tanult emberek. Létszámuk a három kerület közül mindvégig a Nagykunságban a legmagasabb. Ebben bizonyára a vallási összetartó erő játszott szerepet, hiszen a Kerületben Kar­cagon épült csak görögkeleti templom, ami a környékbeli görögök számára lehetővé tette vallásuk gyakorlását. Volt olyan időszak is, amikor gyermekeik oktatására görög tanítót alkalmaztak, 1845-ből ugyanis olyan adatot olvashatunk, amely szerint a karcagi kántor, Athanaszievics Gábor, a tanítói feladatokat is ellátta. 75 Ezek a té­nyek bizonyára késleltették valamelyest az elmagyarosodás folyamatát, amely azon­ban a XIX. század közepére már itt is csaknem teljessé vät. Popovics János karcagi görög pap ezt látva helyesen ismerte fel, hogy az egyre inkább elmagyarosodó hívei­nek csak akkor lesz módja vallása gyakorlására, ha a görög nyelvű imakönyveket, szer­tartáskönyveket magyarra fordítják. 1861-ben jelent meg Nagyváradon a Synopsis c. mű fordítása, melynek előszavában így ír ennek fontosságáról: ,,... ha széles ma­gyar hazánkban széttekintük, bizonnyal találkozni fogunk hitrokonokkal, kik szerb, román vagy görög nyelven — ha olvasni igen — de érteni, mégpedig tökéletesen, né­hány egyesek kivételével aligha képesek. Ilyetén helyeket többeket elősorolhatnék, de hogy biztosabban szóljak, elég lesz fölemlíteni azt a helyet, hová a sors engem rendelt őrködni a lelkiek felett. A nagy Kunság ez, kedves magyar hazánknak azon majdnem legközepe, hol csakis tisztán magyar zengzetü hangokat hallhatni. Feszült keblemen tágítottam tehát akkor, midőn megfogamzott bennem az eszme, hogy ,,Sy­Ifi nopsis" görög imakönyvünket magyar öltözetben adjam át híveim- és hitfeleimnek.' Popovics Jánost 1852-ben szentelték pappá a karcagi görög parókiára és ebben a szolgálatban maradt 1869-ben bekövetkezett haláláig. Síremléke a karcagi temető­no ben található. (Szintén görög származású író, Pompéry János volt 1849-ben a jászkunok túrkevei kerületének országgyűlési képviselője.) 79 A Nagykunságban is sokáig sikerrel léptek fel a zsidó kereskedők ellen. Ezen a területen azonban nem elsősorban a görögök jelenléte, hanem a kerületi tiltás akadá­lyozta beköltözésüket. Ellentétüknek itt is van nyoma a jegyzőkönyvekben. 1816­ban a görögök arról panaszkodnak, hogy bár ők több mint száz éve kereskednek Kar­on cagon, a varos vezetői most mégis zsidóknak akarnak engedélyt adni üzletnyitásra. 0 (Ha túlzónak tekintjük is indoklásukat, a kérelem mindenképpen korai megtelepe­désükre utal ezen a területen is.) A tanács nem engedélyezi a zsidóknak az árusítást, 74 I SZML JKK Közig. ir. 3. kötet. No. 2835/1845. TAPPI. 1989.45 75 76 Az orthodox kereszténység. Szcrk.: D. Dr. BERKI Feriz. Bp. 1984. 133-134. 7/ Uo. 78, FÜVES Ö. 1972. 320.; SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. XI. Bp. 1906. 17. 'NAGY Márta közlése. 79 80 SZENTESI TÓTH Kálmán: Történelmi emlékek a Jászkunság és Karcag múltjából. Karcag, 1940. 53. 43

Next

/
Thumbnails
Contents