Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

Ol s 1830-ban az első zsidó boltost, Kohn Mózest is kiköltöztetik az üzletből. Ennek ellenére a zsidók itt is fokozatosan megkezdik üzleti kapcsolataik kiépítését. Miután tilos volt megtelepedniük a Nagykunság területén is, így a közeli, nem kiváltságos terület helységeiben béreltek lakást, s Nádudvarról, Tiszaigarról, Dévaványáról, Tiszalökről jártak be árusítani Karcagra és a többi nagykun településre. Nappal ponyván vagy sátorban árultak, éjszakára visszatértek bérelt házaikba, s a családjukhoz pedig csak pénteken tértek haza. Móricz Zsigmond karcagi élményei, adatgyűjtése nyomán szemléletesen ír a vándorló kereskedők nehéz életéről: „Nekik a szombat este olyan, mintha megérkeztek volna hétköznapi üldöztetés után az édes otthonba. Nagyon meg lehet azt érteni, hogy ők annyira ragaszkodnak a vallásukhoz. Minden támadja őket és mindenki, ahogy kilépnek az ajtón ... s ahogy hazaér és meggyújtja a szombatesti gyertyát, úgy otthon érzi magát mint Jeruzsálemben."

8 Míg a görögök ezen a területen is megmaradtak a kis- és vegyeskereskedésnél, a nagyobb befektetést igénylő, egyúttal nagyobb jövedelmet biztosító ágazatok fokozatosan a zsidók kezébe kerültek. 1846-ban például a karcagi borbírák Lévi Lajos izraelitától vásárolnak szilvapálinkát nagyobb mennyiségben.

84 Míg korábban hoszszú éveken át a jómódú és tekintélyes görög kereskedő, Janovics Mihály vásárolta fel 84 a város összes gyapjúját, 1852-ben a lakosok már két kecskeméti zsidónak adják el az összes mennyiséget. A görögök már korábban elveszíthették ezt a monopóliumot, mert 1845-ből fennmaradt, hogy egy torinói gyáros vásárolta fel a gyapjúmenynyiséget. A zsidók itt is sokat reméltek a helyzetüket rendező 1840-es törvénytől, amely az ország eddig elzárt területein is megnyitotta számukra a lehetőséget az árusításra és betelepülésre. A Kerület ellenállása nyomán azonban csak 1848 után történt jelentősebb változás. Ekkor már fokozatosan betelepülhettek — kezdetben csak bérlőként — Kunmadarasra, Kunszentmártonba, Kunhegyesre, Kisújszállásra és Túrkevére is.

87 A görögökhöz hasonlóan a zsidók is rendkívül fontosnak tartották vallásuk megtartását és ápolását. Míg a karcagi görög pap, Popovics János a már elmagyarosodó hívei számára a görög nyelvű imakönyvet magyarra fordította, Schuck Salamon karcagi rabbi irodalmi és vallási jellegű munkáival a héber nyelvet igyekezett megőrizni. 1868tól mint kerületi főrabbi tevékenykedett Karcagon, ahol magas színvonalra emelte a QO zsidók vallási életét és mint hitszónok is jelentős hírnevet szerzett. 8 W 54. O") "HERSKÓ Mózes: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977. 16. 83

Uo. 15. 84

HF.RSKÓ M. 1977. 21. 85

PAPPI. 1989. 43.; SZML Karcag város jkv. 1852. 191. sz. 8fi BAGI G. 1989. 30. A zsidókon kívül a cseh és morva kereskedőknek is jelentős szerepük volta Jászkunságban. 87

HERSKÓ M. 1977. 18. 88

Uo. 55 56. 44