Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
dett igények kielégítésére. Mint írják ,,a helybéli kereskedők minden eddig fenn állott kedvezések mellett is olly hanyatló állapotban vannak, hogy egy részét a végső elpusztulástól félteni lehet, másrészt pedig földeket és egyébb fekvő javakat szerezvén, könnyen abba hagyhattya kereskedését, és élete módját másképpen fordíthatytya." 71 Hivatkoznak Mária Terézia 1779-es rendeletére is, aki a heti vásárok tartását minden keddi és pénteki napon megengedte. Fontosnak tartják, hogy a zsidók legalább a pénteki vásárokon árusíthassanak, hiszen „tagadhatatlan lévén az: hogy ott boldog a vevő, a hol számosabbak az el adók." A kerületi küldöttségnek komoly gondot okoz az, hogyan lehetne valamilyen módon közelíteni a berényi tanács szándékát, a Kerületi rendeleteket, valamint a görögök kérelmét. A Kerület álláspontja azonban továbbra is az, hogy a zsidókat igyekeznek távoltartani. Ezt azzal indokolják, hogy a nádor csak olyan kereskedést engedélyezett a zsidók számára, ha bizonyos áruk a helyi boltosoknál nem találhatóak. Ha azonban ezt minden esetben meg kellene vizsgálniuk megnehezítené a kereskedést, drágítaná az árakat is, ,,a görög és zsidó kereskedők között mindenkori czivódást, az elöljáróságnak nyugtalanságot okozna ... a zsidóknak csak alattomos fortélykodásra alkalmatosságot szolgáltatna.' így az a végső döntésük, hogy a zsidókat továbbra is tiltsák el a heti vásárokon történő árusítástól. A Jászságban ezt a kivizsgálást tekinthetjük olyan fordulópontnak, amikor a Kerület érdeke már nyilvánvalóan elválik lakosainak valódi érdekeitől. A kiváltságokra, ősi jogokra való hivatkozás ilyen módon már gátjává válik a kereskedelem, gazdasági élet fejlődésének. V két kereskedó'csoport közötti váltás a Nagykunságban A Jászsághoz hasonlóan a Nagykunságban is jelentős szerep jutott a görögöknek a kereskedelemben. Bár ez a terület némileg jobb közlekedési feltételekkel rendelkezett, itt is a mezőgazdaság volt az elsődleges, a kereskedelem éppúgy nem tartozott a fontos tevékenységek közé, mint a Jászkunság más területein. „Hiába — a mi népünk idegenkedéssel viseltetik a kereskedelem iránt. Nem is csoda. Őstermelő kisgazdák mind, akiknek érzéke mesésen nyilvánul meg az áldott anyaföldnek szerétében, amely dúsan megtermi a világszerte híres acélos kunsági búzát. Verejtékes munkával aratják le a búzatermést, és ha betakarították Istennek áldását, akkor eltanyáznak szépen, csöndesen a maguk olvasó köreikben." — írja Deutsch József 1911-ben a Karcagi Kereskedelmi Kör tíz éves jubileumán. A görögök beilleszkedése ezen a területen is sikeresen valósult meg. Nem csupán gazdasági téren értek el sikereket, hanem itt olvashatunk a Kerületben először redemptus görögökről, ami jóval többet jelentett az anyagi elismerésnél. 1810-ben, amikor a 71 SZML JKK Közig. ix. Fasc. 4. No. 400/1831. 72 Uo. 73 DEUTSCHJ. 1911. 16-17. 42
