Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
rögök általában megmaradnak a boltos kereskedő szinten, a zsidók fejlettebb kereskedelmi eszközökkel a jövedelmezőbb, olykor kockázatosabb tevékenységeket is vállalják. A görögök igyekeztek minden módon távoltartani a zsidókat a településektől, hiszen joggal tartottak attól, hogy — miután nem kellett adókat fizetniük — áruikat olcsóbban tudják értékesíteni, a lakosoktól pedig magasabb áron tudnak felvásárolni. Mivel a görögök főként arra panaszkodnak, hogy míg ők igen magas adókat fizetnek, a zsidók pedig ettől mentesülnek, a zsidók vállalják azt is, hogy évente 4 forint taxát fizessenek azért, hogy házaló kereskedést folytassanak. Fokozatosan terjesztik ki üzleti kapcsolataikat, új telepeket létesítenek a Jászságba ékelődő szinte minden megyés községben (Kerekudvar, Alattyán, Jánoshida), sőt Berényben is helységet bérelnek áruiknak. A görögök számára egyre nagyobb konkurenciát jelentenek, akiknek száma és befolyása azonban ezen a területen még lehetővé teszi az ellenük való közös fellépést olyan időszakban is, amikor például a Kiskunságban erre már nem lett volna mód. Ilyen közös tiltakozásra került sor 1830-ban, amikor Jászberény boltos kereskedői azt kérték, hogy a zsidókat tiltsák el a heti vásárokon történő árusítástól. A kérelmet a kerületi főkapitányhoz küldték, aki elrendelte, hogy kérésük jogosságát egy küldöttség vizsgálja meg. Ebben az időben már érzékelhető a kettősség a Kerület és a berényi tanács álláspontja között. Míg a Kerület vezetése továbbra is elzárkózik a zsidók befogadása elől, a tanács véleménye szerint a görögök már nem képesek a lakosság igényeinek megfelelő kielégítésére, kereskedésük, boltbérleteik már nem hoznak jelentős hasznot a város számára. A kerületi kiküldöttek foglalkoznak a görögök panaszaival, melyek között a legnagyobb sérelem ismét az adóterhek vállalása terén mutatkozó igazságtalanság. A görögök indoklásuk szerint boltonként évente 1021 valtóforint bérleti díjat, kereskedésük után pedig 409,16 forintot fizetnek, s miután a zsidók ezektől a terhektől mentesülnek, aránytalanul kedvezőbb helyzetbe kerülnek náluk. Ha ugyanis megengedik a zsidóknak a heti vásárokon történő árusítást, ezzel visszaélve, megmaradt áruikat lényegében egész éven át házalva árusítanák. Kérik, csak olyan áruk esetében engedjék meg számukra a kereskedést, amelyek a görögök boltjaiban nem találhatók. A küldöttek a görögök indokait elfogadva javasolják a zsidók távoltartását a heti 7(1 vásároktól. A görögök a nádorhoz is eljuttatják kérelmüket, aki véleményt kér a város vezetésétől, hogy ők viszont miért tartják szükségesnek a zsidók számára az árusítás megengedését. A tanács határozatát azzal indokolja, hogy az a lakosok érdekét szolgálná, s szeretnék a város jövedelmeit növelni. Válaszukból jól érzékelhető, hogy a görögök gazdasági ereje már itt is jelentősen csökkent, nem képesek a megnöveke68 FODOR F. 1941. 217. 69 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 400/1831. Ennek melleklete a görögök nádorhoz írott kérelme. 70 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 1381/1830. 41
