Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
2. A szántók, kaszálók és szőlők a redemptusok között mind felosztattak, s maguknak is kevés, nemhogy elvenni lehetne belőlük a zsidók számára. 3. A közönséges beneficiumok és boltok mind kiárendáltattak olyanoknak, akik pontosan fizetnek is. Félős, ha a zsidóság belépne ide, kevés lenne a securitás." 61 Ebben az esetben a tanács részletes indoklást ad a betelepülés elutasítását illetően. A későbbiekben a Kerület részéről a legfőbb hivatkozási alapot erre Mária Terézia kiváltságlevelének az a része képezi, mely szerint a Kerület nem kötelezhető idegenek befogadására, illetve maga dönthet abban, hogy kit fogad be. A görögök esetében ez semmiféle akadályt nem jelentett a betelepüléseknél, hiszen azokban az időkben, amikor a zsidók kérelmét sorozatosan elutasítják, a görögöket továbbra is befogadják. 1792-ben például Jászberényben 2, Félegyházán 1, Karcagon 4, Halason 1 görög kereskedő tesz esküt, s nyer ezáltal lakosi jogot. Teljesíti a Kerület a Pestről leköltöző görög, nemes Astris Mihály kérelmét is, aki Kunmadarason kíván megtelepedni. A Kerület vezetői feltehetően ekkor még úgy látták, hogy az árucsere, kereskedelem a görögök, illetve a csekély számú helyi vállalkozó által megoldható lesz. Amikor ennek ellenkezője már nyilvánvalóvá vált, a zsidókkal kapcsolatos álláspontjukon akkor sem változtattak. A zsidók ezen a területen is módot találtak arra, hogy a tiltások ellenére áruikat bejuttassák a jászsági piacokra, vásárokra vagy közvetlenül a lakosokhoz. Jó lehetőséget biztosítottak erre azok a helységek, amelyek nem tartoztak a kiváltságos területhez, de igen közel feküdtek a jászsági településekhez, főként Jászberényhez. Ilyen volt Pusztamonostor és Heves, ahol a zsidók megtelepedtek, lakást béreltek, s innen kezdték tevékenységüket fokozatosan kiterjeszteni a Jászság területére. A görögökkel azért is ellentétbe kerültek, mert azokat a kereskedelmi ágazatokat is próbálták megszerezni, melyeket korábban kizárólag ők gyakoroltak. A jászberényi jegyzőkönyv bejegyzése 1762-ben arról tudósít, hogy egy Ábrahám nevű zsidó kéri, hogy a görögök ócskavassal ne kereskedhessenek. Ez az a kivételes eset, amikor a zsidó kereskedő kérelmét támogatva a tanács Bernát görögöt kitiltja a városból. Később, a megtelepült görögök esetében nem jelentett fontos tevékenységet az ócskavassal, tollal való kereskedés. Nagyobb jelentősége volt annak, amikor a jövedelmezőbb pálinka-, nyersbőr- és gyapjúkereskedést is egyre inkább a zsidók kezdték átvenni. 1803-ban a jászberényi juhos gazdák egy györgyei zsidóval, Hoffer Sámuellel kötnek szerződést a gyapjúeladásról. Hamarosan zsidók kezdik felvásárolni a marhabőröket is, és biztosítják a város borszükségletét. 67 Míg a gö61 FODORF. 1941. 217. 62 PAPPI. 1989. 29. 63 Uo. 41. 64 FODORF. 1-941.217. 65 SZML Jászberény város jkv. 1762. Idézi: KÁLMÁN Ö. 1916. 15. KÁLMÁN Ödön munkájában igen sok levéltári adatot felhasznált a zsidók betelepülésével, illetve a görögökkel való ellentétükkel kapcsolatban. Ennek egy részét külön Oklevéltár c. fejezetben közli. 66 KÁLMÁNÖ. 1916. 21. 67 Uo. 22. 40
