Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Tóth Albert: Szolnok környékének kunhalmai / 355. o.

TÓTH ALBERT SZOLNOK KÖRNYÉKÉNEK KUNHALMAI I. BEVEZETÉS A megye területén lévő kunhalmok számbavétele, terepjárással történő állapotrögzítése 1985-ben kezdődött. A tiszántúli részek (Nagykunság, Tiszazug) után 1988ban a jászsági, majd 1989-ben a Szolnok környékén fekvő halmok vizsgálatára került sor. Ezzel befejezettnek tekinthető a terepmunka ezen fázisa. Sikerült számba venni valamennyi még fellelhető, vagy az utóbbi 5 évben elpusztult (megcsonkított, elhordott) halmot, halomhelyet. A továbbiakban a megye területén lévő valamennyi botanikai értékeket őrző halom cönológiai vizsgálata lenne a legfontosabb soron következő feladat. Az 1989-ben utolsónak megvizsgált megyei terület közigazgatásilag északról délre haladva: Tiszasüly, Kőtelek (Hunyadfalva), Nagykörű (Csataszög), Besenyszög, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas, Szolnok, Tószeg, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny. Földrajzi értelemben ez a vidék az Alsó-Zagyva-sík, továbbá a Gerje-Perje lapálya. Az egyhangú felszínt csak a Tisza, a Tárna, Zagyva, Tápió egykori medrének kiszáradt, beszántott mélyedései tagolják. Enyhén hullámos, homokosabb területtel csak Újszász térségében találkozunk, de itt sem jelentett különösebb nehézséget a természetes formakincsek megkülönböztetése a mesterségesen emelt halmokétól. A terepbejárás során a megvizsgált 12 település jókora határában mindössze Tiszasüly, Újszász, Szolnok és Tószeg területén találtam halmokat. így ez a vidék feltűnően szegény mesterségesen emelt halmokban. Ennek oka ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a korábbi térképek sem jeleznek halmokat, határrészek neve sem utal egykori meglétükre. II. MÓDSZER ÉS FELDOLGOZÁS 1. Vizsgálati szempontok A fenti területeken előforduló valamennyi kunhalmot 10 szempont alapján vizsgáltam. Lényegesnek tartom megjegyezni, hogy a leírásban csak a kunhalmok szerepelnek, így minden más, „halomszerű" geomorfológiai képződmény (bucka, laponyag, telek, porong-magaslat stb.) tekintet nélkül származási módjára, kimaradt a vizsgálatból. Ilyen módon nem közlöm a régészeti szempontból igen lényeges magaspartí, hátas helyeket, viszonylag alacsony teli-telepeket sem. A régészeti irodalom egyébként sem tekinti a teli-telepeket kunhalomnak. A markánsan kiemelkedő, halommá magasodott teli-telepeket viszont mint geomorfológiai formakincset kunhalomként 355