Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

büdös Baker, aztán az 5000 holdat elfoglaló Czigányrét, a' Feketerét; a' Pozsáros (1000 hold); kelet felé a' Kígyós vészteljes kigőzölgést okoznak; — ugyan ezt mondhatjuk a nadálydús Szanki tóról is (200 hóid). Szabadszállás városa belsejében is egy 100 holdnyi mocsár áll fenn, mellyen kívül a víztartó Csintova a Dunának kicsapongó árjait rendesen a' városhoz vezeti. Szintügy FÜepszállásban is 78 holdnyi víztartó gödrök léteznek, ezen kívül nyugat feló'l a' Kelemen tó áll, melly a' többi lápokkal egyetemben 4000 holdra terjed. Halas városa határában a várostól nyugatra egy 540 • holdnyi nádas tó létezik, s' éjszakra alig 100 ölnyi távolságban ismét egy másik: a' Sóstó, magában a'városban 150 holdra terjedő gödrök vannak; e' tavak a' Duna tetemesb áradásai alkalmával (miként 1809., 1816., 1848. évben) annyira megtelnek, hogy a'pinczékben és szobákban víz fakadoz fel, s' a' kutak bedüledeznek, egyszersmind szinte az egészségre mindenkép káros behatást gyakorolnak. A' többi álló vizek, nevezet szerint a Fejértő (800 hold); aztán a Zsombostó (1000 hold) s' egyébb kissebb tavak Halas városa levegőjére fontos befolyással nincsenek. Majsa községe, melly ügy szólván egy mély lapály közepén fekszik, körül van övedzve egész éven át uralgó, váltó lázakat szülő, s fenntartó álló vizekkel és posványokkal. Végül Dorozsma községének határát bízvást egy posványból állónak vehetni fel. Ezeknek nyomán az egész Kun Szentmiklósi járás valóban egésségre káros vidék gyanánt volna bélyegzendő. Szintúgy a Félegyházi járásban Halas, Majsa és Dorozsma határa. Félegyháza városa s' vidéke egyedül legkedvezőbben fekszik, s' levegője kétségen kívül szinte az egészségre legkedvezőbbnek tekinthető. A' Jászságban Jászberény városának dél nyugati része, hol a' Zagyva mentében egy 1160 El ölnyi, s egy másik helyen szinte 7 holdnyi nádast képez, ezen kívül még egy 1000 El ölnyi területű mocsárt is tart fönn; egy másik 320 El ölnyi mocsár álló esső vízből származik, éhez járul még a' Város éjszak nyugati része közepén átvonuló egész éven által vizet tartó, különösen nyáron felette büdös, 1200 El ölnyi terjedésű mocsáros ér, a' Csincsa, melynek részteljes kipárolgásait a város ellenrészében évenként uralkodó váltó lázak, valamint az epe mirigynek 1849ik évben pusztító fellépte elég nyíltan hirdetik; — a' Zagyva és a Tárna még a' városhoz közel egy 540 holdnyi mocsárt is képez; ezen kívül a város határának nyugati szögletén (ugyancsak a várostól szöllős kertek és nyárfa erdő által elválasztatva) meglehetős távolságban a 258 holdat elfoglaló Hajta patak nádosa áll fönn; valamint más távolabb a' mezőkön elszórt 6 nevezetesebb, részint a' Zagyva áradásaiból, részint essővizből származó; összesen 1373 holdat elfoglaló posványos lápok léteznek. A' városi lakosság egészségére legkártékonyabb hatást gyakorol e' szerint minden esetre a" Zagyva posványos nádosa és a' büdös Csincsa ere, — melly bajon egyébbként könnyen és biztosan lehetne segíteni. A' különösen hő nyárban bűzös, állott, undorító Zagyva vizének itala, kétség kívül tetemesen elősegíti a' váltó lázak kifejlődését, s a'jelenleg leginkább köz használatban lévő három nyilvános ivó kutak néhány újjan ásandó közönséges, vagy pedig szinte artézi kutak által méltán pótolandók, s' szaporítandók volnának. Kisér városának nyugati határa, holott is a' Tisza áradásai évenként 6000 holdat 345