Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

folyvást pangó vízzel elborítnak, s' még a' hő nyári napokban is nevezetes mocsárokat hagynak magok után; - a' Város kebelében fennálló mocsárok nyáron kiszáradnak, s' az egészségre kevésbé kártékonyak. - Fentebbi posványok azonban, valamint a' rósz karban lévő iszapos ivó kutak nevezetesen kegyelik a' honos váltó lázak uradalmát. Jászladany városának nyugati határa, hol 16 nevezetes lápok léteznek, melylyek területe 5218 holdat foglal el; — hasonlóképp: az Alsó Szent Györgyi határban fenn álló 16 erek és lápok, abból 1844 holdat foglalnak el; — nem különben a' Dósai határban 179 holdnyi, a' Jákóhalmiban 382 holdnyi mocsárok találtatnak, mellyek közül némellyek hő nyárban ugyan kiszoktak száradni, mások azonban egész éven át folyvást bizonyos fokú vizenyős állapotban fennléteznek, melly az egészségre semmi esetre sem lehet kedvező. Árokszállás városának határa is több vizenyős ereket tüntet fel, mellyek azonban nyáron — a' Szőlő eret kivéve — ki szoktak száradni, s' a nép egészségére kevés befolyással vannak. Az aránylag csekély számú ivó kutak, könnyen kivihető artézi kutak fúrására int. Felső Szent György községe nyugati határán tetemes területű vizenyős lápokat tüntet fel, ezen kívül több mocsárokat és egy folyvást vizet tartó tavat - a Sóstót —, mellyek által a' falu a' honosán uralgó váltó lázak valódi fészke gyanánt tekintendő. Fénszaru városa nyugati határán a' Zagyva kiöntései nevezetes mocsárokat és nádasokat képeznek; ezen kívül még a

1 város határában 15 tavak és több elszórt lápok léteznek, mellyek területe közel 1850 holdat foglal el; egyébként pedig a' kutak is itt rósz karban léteznek, s' gyökeres átalakításnak néznek elibe. Apáthi városában hasonlókép több mocsáros helyek állnak fenn, mellyek azonban nyáron kiszáradnak, s' az egészségre folytonosan káros hatásúaknak nem mutatkoznak. E' szerint tehát Jászberény városának nyugati része, továbbá: Kisér, Ladúny, Fdső Szent György határai az egészségre legkárosb hatásúak; — kevésbé már Fénszaru, Akó Szent György vidéke; s' az egész kerületben aránylag Árokszállás, Miháltelke, Dósa, Jákóhalma s' Apáthi határai az egészségre legkedvezőbbek gyanánt volnának tekintendők; azonban a' váltólázak egyiket sem kímélik meg egészen. D. Feltételek, mellyeknél fogva d kedvetlen égalj javítandó és a' honoskór kiirtható lehetne. A' kedvetlen égalj javítására mindenek fölött a siker majdnem minden eset nélküli; a számtalan kanyargásokban rost és lassú folyású Tisza, Körös, Berettyó, Hortobágy, Zagyva folyamok, valamint szinte az évenként Kis Kunságba kártékonyán berohanó Dum szabályozása; továbbá a' nevezetesbb tavak, mocsárok és erek vizének levezetése a' legközelebbi folyamokba, jól kivihető csatornák által; e' mellett a városokban létező gödrök kitöltése; elegendő artézi kutak furatása a' nagyobb községekben, miáltal a' kivált nyárban undorító egészségtelen folyam vizek itala elkerültethetnék - legtöbbet tehetne. Azonban még az újonnan választandó temetkezési helyek a' lakott helységektől olly távolságban volnának kitüzcndők, mi szerint azok egy egész század lefolytával 346