Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.
egészséges vizet nyújtó kutakat a' terjedelmes pusztákon és legelőkön az öszves kerületben; ezek vizei főkép száraz nyár közepén zavaros és iszapossá lesznek; s' az erőltetett merítés és az általánosan elhanyagolt tisztitás miatt (mert név szerint a Kiskun nép, pásztoraitól elámitátva azon bal hiedelemben él, mi szerént a' szarvasmarhák nem örömest isznak kútvizet addig, míg esső vagy székes vizeket találnak) többnyire tökélletes víz hiányban szenvednek, és ezért ás aztán magának — szükségtől kénszerítve — a' földmíves tanyáján, s' a' juhász a' pusztákon rögtönzött kutakat (3—4 láb mélységű gödröket), mellyek szükségben enyhítő vizet nyújtanak neki; ezért fordulnak a' szomjúság miatt epedő szarvasmarha gulyák a' lápok és erek siker vizeihez, és mohon szívják a' napsugarak által minden frisseségtől megfosztott poshadt vizeket. Ásványos vizek az egész kerületben nem találtatnak. A lég (melegségi, nehézségi, szárazsági, villanyossági tekintetből) a' szelek és befolyásuk a' honos kórra. A' Hármas Kerület fekvésének rövid rajzából — mi szerint az egy tökélletes róna, lapos, semmi hegy vagy nevezetesb erdőségtől nem védett nyílt tájt képez — könnyen beláthatni immár, hogy itt az ég aljnak általán enyhének, melegnek, sőt néha majdnem trópikai forróságúnak is kell lennie; hogy egyúttal azonban a' legnagyobb álhatatlanság és változékonyság bélyegét is hordozza magán. Így közeledik a hőség nyár közepén Ázsia homok pusztáin uralgó forrósághoz (Reaumur hévmérője Jászberényben 1850. aug. 23-án +39 ° mutatott) és a' tél hidege némely években vörsönez az éjszaki jegesek fuvallatával. De még a' nappalnak forrósága is gyakran egészen váratlan szökéseket tészen az éjszakák nagy hidegségére; másfelöl pedig, jelesül martius havában a legpusztítóbb szélvészek támadnak fel s' dühöngnek. A' lég súlyát tekintve, a sulymérő lebegései — az öszves kerületben tett észletek nyomán - általán véve 27" 9"' és 28" 11"' közt ingadoznak; a' mikor is a' kéneső oszlop [higanyoszlop] elsőbbi állásával borongó felhős, esős napok, szelekkel és zivatarokkal váltakoznak; utóbbi állásával pedig derült szép napok, tetemes hőséggel vagy hideggel mutatkoznak. A' lég kör legkitűnőbb hygrometrikai [légnedvesség] sajátsága általán véve kétség kívül annak szárazsága; ez viszi az év legnagyobb részén át a' legkitűnőbb szerepet. E' nyílt térségben minden évszakban a' legkülönbözőbb szeleket észlelhetni; leggyakrabban fú azonban az északnyugati, délkeleti, az északi és déli szél; ritkábban a' keleti és északkeleti szél. Hogy itt a szeleknek gátat nem ismerő pályájuknak kell lennie, sőt sokszor szélvésszé is kelljen magasztalódniok, alig csudálhatjuk, kivált midőn a' tartós hőség által a' magasb légkörben meggyűlt villanyosság, viharok képében rést tör magának. A' villanyterhes fellegek többnyire erdős vidékeken tornyosulnak öszve, mellyek által mintegy lerögöztetnek és megakasztatnak. Ez okból tornyosulnak öszve a' Jászságban, név szerint Jberény városa vidékén évenkint több rémítő égi háborúk; minőket 1850-ben ötöt, 1851-ben tizenkettőt észleltem; rendítő dörgéssel, villámlással, jégessővel s' mindent szét dúlással fenyegető forgataggal; ez okból gyülekeznek egymás fölibe a' Kis Kunság száraz róna homok sivatagán közönbösen átvonuló menyköves fellegek az erdőkkel beültetett Halas városa vidékén leggyakrabban. Minthogy a' szeles napok legnagyobb száma általán véve Martius, Junius, Julius és October havára esik; ennélfogva jótékony befolyásukat az uralgó honos kórra alig 342
