Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

lehet kétségbe hozni; mert általuk egy felől különösen aratás idejekor a' tikkasztó hőség, melly a' szabad mezőn munkás földmívest az elposhadt vizek gyakori italára készti, mérsékeltetik, más felől pedig a' siker [sekély] rost folyású folyókból vagy a' vizenyős lápokból, tavakból és mocsárokból kifejlődő gerjek mozgásba hozatnak, s elhárítatnak. Egyébb iránt még különösen az éjszaki és északnyugati szél a' Mátrából és az egri hegyektől villanyos leget szokott a Nagy Kun földre fuvallani; a' délnyugati szelek szinte egészséges vidékekről hasonló leget hajtanak; a' nyári déli szelek gyakran essőt hoznak; - de makacs epés betegségeket is idéznek elő; a' délkeleti szél, melly a' Nagy Kunsági mocsáros vidéken átleng, epés váltó lázokat, poslázt, sőt sülyt [skorbut] hoz elő, s' utóbbit majdnem honos kórrá emeli; az éjszakkeleti szél, Ázsia hideg sivatagairól jővén, hurutokat és czúzokat szül, a' nyugati szelek néha essőt hoznak a' Kis Kunság homok rónáira, s' megöntözik a' kiszáradt síkságot. Évszakok Mi az évszakok beállását és tartását illeti, a' tavasz kezdetét ritkán lehet mártius közepe előtt észlelni, noha kivételként már Február végével itt-ott melegebb napok merülnek fel, miként 1851-ben történt. Mutatkoznak ugyan április havában is még hideg napok, s' különösen éjszakák, és a számos aequínoctialís [napéjegyenlőségi] szelek és Zivatarok — mintegy a' kidühöngött télnek görcsös utóvonaglásai —, valamint az éjtzakai ködök és derek nem ritkán tetemes károkat tesznek a' szöllőkben, s az ott tenyésző gyümölcs fákban. Három hónapi tartás után Be áll a' nyár, legtöbbnyire Junius hó közepével, és uralg a' tagos vidéken mindent elpörzsölő hőségével és szárazságával, melfyet néha napján essős és szeles zivatarok mérsékelnek egész augusztus végéig, a' midőn 2 1/2 holnapi tartás után a' hűvösebb és kellemesebb ősz veszi kezdetét, mely azonban gyakran essős és szeles, s' enyhe szép derült (Szept.—

Okt.) napjaival legfölebb november közepéig - a' déliebb Kis Kunságban gyakran egész Karácson felé elterjedett, a' midőn a' gyakran ismételt éjjeli derekkel. A' tél többnyire faggyal és hóval kezdődik, és néhány közbejövő igen hideg napokat — mellyek általán december végére esnek — kivéve (a' midőn Reaumur hévmérője 8°, 10°-re, és még mélyebbre is süllyed) általán enyhén folyik le, töbnyire száraz, úgy hogy némelly években alig takarja a' vetéseket a' szükséges téli burok, itt-ott nevezetes hó zivatarokkal is jellemzett, s' márciusig — kivételkép egész áprilisban is — elterjed, a' mikor az éjszaki és keleti szelek a' pusztában gyökereikből kitekerik a' vetéseket, és a' Kis Kunságnak vándor homok dombjait 20—30 ölnyi távolságra elsodorják; - mi szerint általán véve 4-4 1/2 hónapot lehet reá minden évben bizton számítani. C. Uralkodó honoskór (Endemie) Ha a' Hármas Kerület zóna és védetlen fekvését, talaja minőségét, az ég alj uralgó forróságát és szárazságát, továbbá a rost folyású, részint a' poshadozó kender által föröztetett folyamokból s' nádasaikból, úgy szinte a mindenütt elszórt mocsárokból, posványokból és tavakból, s' a' fent nevezett folyók áradásai által áztatott lápokból és ezekből felszálló mefitikus [büdös, mocsári] gázokat, aztán még a' nyári hőség gyakori rögtöni változását (egy úttal azonban az e' helyütt nem tárgyalt népviseletet és életmódot) futólagosan figyelembe vesszük; igen könnyen értelmezhetni, 343