Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

közeli helységekből ide is járnak árusítani. A görögök a Kerületnek arra a felsőbb rendeletére hivatkoznak, mely egyértelműen előírja, hogy ,,kun helységekbe lakóul egy zsidó is semmi szín alatt be ne jöhessen". Mivel ebben az időben a többi kiskun helységekből is sok hasonló panasz érkezik, a Kerület vezetése küldöttséget bíz meg 21 ezek kivizsgálásával. A kiküldöttek megállapítják, hogy a zsidók Lacháza kivételével valóban leraka­tokat bérelnek a helységekben. Egy-egy gazdánál általában két láda árut tartanak letétben, s ezekből nem csupán a számukra megengedett módon „hátalva" árusíta­nak, hanem ugyanúgy mint a bérlő görögök. Pénteken általában hazamennek — ez bi­zonyára vallási ünepükkel függött össze —, de már vasárnap ismét jelen vannak, s itt értékesítik a más helységek vásárain beszerzett áruikat is. A kiküldöttek szerint jogos a görögök sérelme, hiszen a zsidók nem csupán rájuk, hanem az egész közösségre veszélyt jelentenek. Példaként említik a Fülöpszálláson tartózkodó Jung Izrael nevű zsidót, aki mintegy 3000 forinttal maradt adós a helyi lakosoknál, s „micsoda köz romlás jöhet ebbül és az illyetén zsidói practikákbul ki, ha csak idei korán nem orvo­solíyák a T. N. Districtusok." A négy alsó kiskun helységben, Halason, Dorozsmán, Félegyházán és Majsán kevesebb panaszt rögzítenek. 22 A halasi kalmár görögöknek Mojzes nevű zsidóra van panaszuk, aki bérelt háznál árusít különféle árukat. A megkérdezett helyi lako­sok úgy nyilatkoznak, hogy valóban vásároltak tőle, de csak hetipiac vagy vásár ide­jén. A félegyházi görögök már korábban is panaszkodtak egy Jakab nevű zsidóra, aki egy kis kamrát bérel Kocsis János házánál, s társaival itt tart lerakatot, amiből „portékájukat naponként kiszedni és házanként árulni szokták." Bár a tanács tud tevékenységükről, úgy nyilatkozik, hogy nincs módja ettől eltiltani őket, mert a la­kosok igénylik áruikat. A gazda is elismeri, hogy a zsidók nála tartózkodnak, s már egy éve bérleti díjat is fizetnek ezért, áruikat készpénzért, olykor pedig gyapjúért cserélik. A Dorozsmán élő Demeter István görögnek nincs panasza a zsidók ellen. Ki­sebb szabálytalanságot jelentenek a majsai zsidókkal kapcsolatban, akik kendőket, szoknyának való anyagokat árusítanak. A panaszokból látható, hogy a Kiskunságnak ez a része az, amely leginkább igényű az új árukat. A görögök itt már nem lehetnek igazi versenytársai a zsidó keres­kedőknek, hiszen csekély számuk, csökkenő áruválasztékuk már nem teszi lehetővé a lakosok igényeinek kielégítését. A Kerület a kivizsgálás eredményét meghallgatva, jegyzőkönyvbe foglalja, hogy a zsidóknak csak a „Felséges Consiliumtól kiadott norma szerént való árulás" en­gedhető meg. Tilos tehát a házaknál lerakatok tartása, és szigorúan meghagyják a lakosoknak, hogy ne fogadják be a zsidókat, ne adjanak bérbe házat vagy házrészt számukra, mert ellenkező esetben nemcsak a zsidókat, hanem a gazdát is megbünte­tik. A zsidóknak pedig csak piacon, kirakodva szabad árusítaniuk, „a szegényebb zsi­dók pedig áruljanak butyorral, házanként" — rendelkeznek a Kerület vezetői. 23 22 SZML JKK Közig. ir. Fase. 8. No. 1724/1792. 23 SZMLJKK Közig. ir. Fase. 7. No. 9/1792. és melléklete. 31

Next

/
Thumbnails
Contents