Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
Ez az intézkedés természetesen nem oldja meg sem a lakosok, sem a zsidók helyzetét. Különösen Halason okoz gondot ennek betartása, ahonnan igen sok problémát jeleznek, így 1794-ben itt újabb kivizsgálásra kerül sor. A kiküldöttek megállapítják, hogy Halason — a szigorú tiltások ellenére — ekkor már 18 zsidó család él összesen 49 fővel. 8 család Pest, 8 Bács, 1 Tolna, 1 pedig Sopron megyéből került ide, s van, aki bérlőként már 12 éve itt él, a többség pedig egy vagy két éve. Betelepülésük fokozatosan történt. A lakosok megengedték, hogy házakat béreljenek, ahol kezdetben csak áruikat helyezték el, később azonban — mivel gyapjúval kereskedtek nyírás idején feleségüket is magukkal vitték, s számukra is szobákat béreltek. A jelentés szerint ekkor papjuk még nincs, de egyik háznál közösen imádkoznak. Jellemzőnek tekinthetjük, hogy a helyiek nem jelentették a tanácsnak, a település ve" zetése pedig hallgatólagosan tudomásul vette jelenlétüket. Ekkor már a Kerület vezetése is úgy láthatta, hogy itt eredménytelen a zsidók teljes eltiltása, ezért 1796-ban két zsidó számára engedélyezte az árusítást, oly módon, hogy évről évre bérbe kell venniük a házat. Befogadásukról szavazást rendelnek el Halason. 1796. november 21 -i tanácsülésen a város elöljárói, 15 tanácsbéli és 20 redemptus lakos szavazata nyomán válik lehetővé, hogy Moises Veinberger és Ádám Márton házat bérelhet Halason, ahol feleségükkel, gyermekeikkel lakhatnak. Ok az első hivatalosan is engedélyezett zsidó betelepülők nem csupán a Kiskunságban, hanem egyben a Jászkunság területén is. Példájukra hivatkozva ezt követően igen sokat kérik a betelepülés engedélyezését, s 1797-ben újabb két zsidó számára engedélyeznek hasonló bérleti jogot. Ezen a területen tehát már nyilvánvaló a görögök szerepének csökkenése, a Kerület vezetése azonban még most is inkább őket látná szívesen a boltokban. Arra próbálja ösztönözni a helyieket, hogy ne zsidót, hanem görögöket foglalkoztassanak üzleteikben, bérleteikben. Nem kis gondot jelent ez például Dorozsmán, ahová már nem találnak boltos görögöt, a helyiek pedig nem vállalják az árusítást. Dorozsma vezetői elkeseredett hangú levélben írják, hogy a kerületi felhívásra „szüntelen mind Szegeden mind másut körülöttünk Rátz és Görög kereskedőket fürkésztük s kerestük, ... de mégh akikkel beszéllettünk. mind azt felelték, hogy közel lévén Szeged, úgy is a Dorozsmaiak be járnak vásárolni, ott semmi hasznát nem reménlenék, így mind eddig semmi boltost nem kaphattunk." Nyilvánvaló, hogy vállalkozó hiányában hamarosan itt is zsidó bérlő kerül a görög helyére, vagyis az a korabeli mondás érvényesül, ha már végképp nem találtak vállalkozó görögöt, ,,zsidót vittek görögnek". A Kiskunság más helységeiből is a görögök eladósodására, elszegényedésére ~ 4 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 1058/1794. Az irat melléklete táblázatos kimutatás a Halason elő zsidó kereskedőkről. 25 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 2146/1796. A betelepülést számos elutasított kérelem előzte meg, míg végül a hely tartótan ácsi leirat nyomán engedélyezték. Uo. Fasc. 8. No. 1805/1796. 26 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 2069. 27 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 849/1 796. 28 SCHÄFER L. 1930.4 2. 32
