Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A "nemes nógrádi felkelő lovas ezred históriája" - 1809 / 317. o.

BOTKA JÁNOS A „NEMES NÓGRÁDI FELKELŐ LOVAS EZRED HISTÓRIÁJA" - 1809 1. A napóleoni háborúk folyamatában a francia hadsereg kétszer közelítette meg Magyarország határát, illetve kétszer lépett az ország területére: 1805. november 15-én, majd pedig 1809. május 31-én. Míg az első eset csak néhány napos katonai demonstráció, a második közel félesztendős háborús eseménysorozat volt, a francia hadak egyetlen, hazánk területére kiterjedő hadművelete. A Magyar Királyságnak a háborúba való bevonására I. Ferenc 1808. augusztus 28-ra összehívta a rendi országgyűlést Pozsonyba. Az országgyűlés — az uralkodó elképzeléseinek megfelelően — a nemesi felkelési törvényt is megszavazta. Ennek II. cikkelye szerint a király a személyes és közönséges nemesi felkelést a következő három évben az országgyűlés újabb összehívása nélkül (a nádoron keresztül) is megparancsolhatta. A cikkelyben pontosan meghatározták, hogy a nemesi felkelésben (insurrectioban) kiknek és milyen módon kell részt vennie. (A III. cikkelyben a nemesi felkelés hadiszemléit és kiképzését szabályozták.) A törvény szerint: Minden nemes és nemesi szabadsággal élő családból, ide értve a külföldön tartózkodókat, valamint a honfiúsítottakat is, egy személy köteles volt felkelni, és vágyom állapotához képest mint lovas, vagy mint gyalogos szolgálni. Kivételt képeztek a katonai szolgálatra alkalmatlan testi vagy szellemi fogyatékosok, a többgyermekes családfők, az egyedüli fiúk és utolsó örökösök egy családból, a papok, a tanárok, a tanítók, a tanulók, az orvosok, a közhivatalnokok, a már katonai szolgálatban lévők, valamint a teljesen birtoktalan nemesek. Felkelő fegyveresek kiállítására voltak kötelezve a nemesi joggal felruházott testületek: a szabad királyi és bányavárosok, a káptalanok, a püspökségek, nekik jövedelmeik arányában kellett katonákat állítani. A II. cikkely 14. paragrafusa a Jászkun Kerületek, valamint a hajdú városok kötelezettségéről rendelkezik: ,minden háromezer forint jövedelmök után ... minden szükségesekkel fölszerelt egy-egy lovast állítanak és tartanak el; nemkülönben állítandó katonaságuk számára a szükséges tiszteket választják és ellátják; ellenben az általános pénztárhoz való minden más hozzájárulás alól mentesek leendenek; a keblükben lakó nemeseknek, ha másutt jószággal nem bírnak, ... ezúttal megengedtetvén, hogy mivel ők egyrészről azon kerületek és városok fölkelési pénztárába évenkint adóznak, másrészről jövedelmeik azon kerületek és városok segedelmi összegébe Magyar Törvénytár 1740-1835. Bp. 1901. 377-379. 317