Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
Kiskunsági görögök és zsidók A három kerület közül kezdettől fogva a Kiskunságban jutottak legkisebb szerephez a görögök. Ez bizonyára összefüggött a terület földrajzi helyzetével is, hiszen míg a Jászságot egyetlen országos útvonal sem érintette, a Kiskunság felső helységei Pesthez, az alsók Szegedhez feküdtek közel, ami a lakosok számára lehetőséget jelentett az áruk közvetlenebb beszerzésére. Ugyanakkor a protestáns lakosú Kiskunság vallási okokból sem tanúsított olyan jelentős ellenállást a zsidókkal szemben, mint a szinte tisztán katolikus Jászság. Az 1754-es boltösszeírások idején a kiskunsági görögök áruinak értéke a legalacsonyabb a három kerület közül. Míg a Jászságban 13,579 forint, a Nagykunságban 8,732 forint, a Kiskunság görög boltjaiban mindössze 4,513 forint értékű áru található. 18 1773-ban még ennél is csekélyebb árukészlettel rendelkeznek, egy-egy boltosnál már csupán 12-210 forint körüli vegyes áru található. Számuk egyre csökken, sokan közülük felhagynak a kereskedéssel, s itt található a legtöbb forrás eladósodásukról is. Több esetben olvashatunk üresen álló boltokról, a tanács pedig elmaradt haszonbérleti díjakról panaszkodik. Nagy szükség lenne tehát az áruikkal ide is egyre gyakrabban érkező zsidó kereskedőkre, akik számára viszont a kerület rendelkezései tiltják a betelepülést. Jól egészíti ki ezt a görög boltosok tiltakozása, ami azonban az idők folyamán gazdasági erejükkel együtt fokozatosan csökken. A kiskunsági görögök legnagyobb - s ilyen formában az utolsó — közös fellépésére a zsidók ellen 1792-ben került sor. A későbbiekben is ismétlődő panaszos levelekből, valamint az ezzel kapcsolatos kerületi kivizsgálásokból és intézkedésekből nem csupán a görögök szerepének csökkenéséről kaphatunk képet, hanem egyben a zsidók fokozatos térhódításáról is tájékozódhatunk. A Jászkunságon belül ezen a területen tapasztalható először, hogyan sikerül a házaló kereskedőknek kezdetben áruik számára lerakodóhelyet bérelni, s hogyan váltja fel a ládákból, titokban történő árusítást előbb a helységekben való éjszakázás lehetősége, majd a lakások, később pedig a boltok bérlete. 1792. január 13-án a Kiskunság négy felső helységének görögjei a jászkunok főkapitányához fordulnak panaszukkal. 20 Görög Pap János és Demeter György kunszentmiklósi, Görög Pap István és Zabira György szabadszállási, Görög Zsigmond fülöpszállási és Görög Rusa Tódor lacházi boltosok a Pest megyéből bejáró zsidók ellen panaszkodnak, akik ezekben a helységekben le rakatokat tartanak, s árusításukból nekik mint boltbérlőknek jelentős káruk származik. A tanács korábban már több alkalommal utasította a zsidókat, hogy vigyék ki áruikat a négy helységből, ez azonban nem történt meg, sőt a görögök úgy tapasztalják, hogy egyre erősödik tevékenységük. Kunszentmiklóson már hét háznál árusítanak. Szabadszálláson három háznál és Fülöpszálláson is két háznál tartanak árukat. Lacházán nincs ugyan lerakatuk, de a 18 PETRI P. 1975. 36. 19 SZML JKK Közig. ir. D Capsa IX. Pasc. 2. No. 8. Idézi: NAGY M. 1988. 7. 20 SZMLJKK Közig. ir. Pasc. 7. No. 9/1792. 30
