Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Oroszi Sándor: Adatok a nagykunsági szőlőbirtoklás XVIII. századi történetéhez (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve) / 307. o.

ben a szőlőbirtokosokról jegyzéket állítottak össze. Az általunk most vizsgált három településen, Karcagon, Kisújszálláson és Túrkevén a szőlőskertek használatba vételét, birtoklását — egymástól eltérő módon - felmérési könyvekben (jegyzőkönyvekben) rögzítették. A korabeli leírások tanulságul szolgálhatnak mind a sajátos jászkun jogviszonyok érvényesülésére, mind a kertek kialakítására, sőt - nyomokban - a szőlőskertekben folyó gazdálkodásra is. A „Túri Mérges Szőlőskert" (a településtől északra) felosztása Túrkevén a redempció alkalmával Túrkevén a redempcióhoz szükséges pénzösszeg előteremtése során nemcsak a szántó- (és kaszáló-) földekre, hanem a ház- és kerttelkek után is kirótták a megfelelő váltságösszeget. Ezt 1751-ben határozták el, mert az első alkalommal kivetett pénzt a lakosok nem teljes mértékben fizették be. A váltságösszeg elmaradásának okára érdemes idézni a felosztási könyv sorait: ,,Noha sok ízetlenséggel, de nagy szorgalmatossággal igyekezett azon a N. Magistratus, hogy már valaha a Redemptio fizetésének vége lenne, sőt minden Lakos önnön maga Obtingensét befizetne, de a lábas Jószágnak olcsósága és némelly Lakosoknak a Föld megváltásában lett idegenkedések, s vonogatások, azt okozva, hogy a Tőke pénz Interesben (kamat) menvén, a Ház és Kert Telkekre is ... fizetés, avagy válcság rendeltetett ... Ennek alapján meghatározták a felmérés alapelveit, sőt annak mértékegységét is. Az alapmérték a szőlőskertek esetében is a rúd volt, amelynek hossza - a felmérési könyvben feltüntetett egy tizenhatoda alapján — 3,62 m volt. (Megjegyzendő, hogy ez a mérőrúd nem azonos a Nagykunságban is használatos ,,rúd" mértékegységgel, amely 9,36 m volt. ) Egy máriásért, azaz 17 krajcárért két rúd széles (7,24 m) és 24 rúd hosszú (86,88 m) kertföldet adtak. Fontos tudnunk, hogy a szőlőskert felosztása, illetve a már birtoklott kertföld után az illető redemptionális summa beszedése nem ment minden ellenállás nélkül: „Noha ugyan némelly értettlen, önnön akarattyok, indúlattyok szerint járni kívánó lakosok zavarkodtak, s nyughatattlankodtak az megírt Szőlő Földek elosztásán; mindazonáltal, ez köz haszonra czélozó, s a népnek boldogulására végben vitt osztálly minden Jurisdictionatusoktul approbáltattván ... (kert) Föld méretett.

1 így kezdték tehát el a tanács vezetésével a szőlőskert felosztását, mégpedig ,,Az árok mellett lévő Düllő a Berettyó vize felől amint a Helység fekszik Délről kezdődött ..." Uo. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML Túikevc város iratai. 316.,,Földek, porták az az ház és szérüs kertek, kertek, régibb kabai kertbéli és a túri mérges szőlőskert osztásaira befizetett redemptionális summának prothocolluma 1745-1755." 61. 7 A korabeli mértékegységekre lásd SZABÖ Lajos összefoglalását: Megélhetőség Kisújszálláson a XVIII. század második felében. (Conventiók, bérek, jövedelmek). In: Zounok 2. Szerk.:BOTKA János, Szolnok, 1987.60. 0 Lásd 6. sz. jegyzet. 89. 308