Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Oroszi Sándor: Adatok a nagykunsági szőlőbirtoklás XVIII. századi történetéhez (Karcag, Kisújszállás, Túrkeve) / 307. o.
Öt dűlőt osztottak fel, az első dűlő első két birtokosára vonatkozó adatokat idézzük: Rovás Rúd fr R xr „Fogas Tóth István 16 51 Tóth Péter János 7 14 1 59" Egy rovás 1 máriás, azaz 17 krajcárt jelentett. A megváltási összeget - miként azt láthatjuk - rajnai forintban (1 fr R = 60 kr) mutatták ki. így osztottak fel Túrkevén 609 rovás földet, amelyért beszedtek 172 fr R 33 krajcárt. (Metrikus mértékegységben - a dűlőutak és az árkok nélkül - a terület mintegy 38 ha-t tesz ki.) Összességében tehát a ,,Nemes Csontos István Uram Fő Bíróságában 1 " elvégzett kertosztás Túrkevén közvetlenül kapcsolódott a redempcióhoz. A szükséges pénzösszeg előteremtésének egyik módja volt, hogy - az elhatározott kulcsok alapján - szőlőskertet osztottak, alakítottak ki. így értelemszerűen csak a redemptusok lettek, maradtak kerttulajdonosok. A kisújszállási „Lógó kert" (a településtói délre) összeírása és új osztása 1769—70-ben Kisújszálláson nem a redemptionális summa előteremtéséhez, hanem a határ általános berendezéséhez tartozott a szőlőskertről megfelelő jegyzék felvétele. A már meglévő birtokok összeírását 1769-ben az is sürgette, hogy újra kertföld osztására szánták el magukat. Az összeírási munka során a Lógókertben nyolc dűlőt találtak. 10 Az egyes birtokok szélességét megmérték, amelyeknek összege adta az illető dűlők hosszát. A yDüllők Summájja l só Düllő szélessége öl 388 2 dik DÜ UŐ szélessége 393 3 3 dlk Düllő szélessége 395^ 4 dik Düllő szélessége 393 2 5 dlk Düllő szélessége 388 7 6 dlk Düllő szélessége 393 l ulK Düllő szélessége 392 } dik Düllő szélessége 395" Megjegyezzük, hogy a Bánomkert (a várostól északnyugatra) felmérésére már 1747-ben sor került, amikor - hasonlóan Túrkevéhez - a redemptionális summa előteremtése érdekében állítottak össze névjegyzéket. Lásd erről: SZABÓ Lajos: Kisújszállás története a XVI. századtól a XIX. század első negyedéig. In: Kisújszállás város története II. Szerk.: SZABÓ László, Kisújszállás, 1987.63. 10 SZML Kisújszállás város iratai. 1410. Lógó kerti birtokosok. 1769/70. 309
