Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

tős része is a görögök tulajdonában volt, s már akkor is módjuk volt ház, föld, ingatlanvásárlásra, amikor az ország más területein ez még nem volt lehetséges. A megtelepedett életmód azonban bizonyos korlátokat is jelentett. Mária Terézia 1774-es hűségeskü rendeletével megszűntek azok a jelentős vámkedvezmények, melyekkel korábban a békeszerződések nyomán a balkáni kereskedők rendelkeztek. Az udvar a végleges megtelepítésükkel igyekezett gyarmatosító vámpolitikáját a görögökre is kiterjeszteni, hiszen azáltal, hogy hűségesküt tettek, elveszítették korábbi kedvezményeiket, s a belföldi kereskedőkkel azonos feltételek mellett kereskedhettek. Áruválasztékuk így fokozatosan csökkent. Bár a fennmaradt boltleltárak, hagyatéki leltárak arról tanúskodnak, hogy kapcsolatuk még hosszú ideig fennmaradt az anyaországgal, később már egyre inkább a belföldi termékek eladóivá váltak. Az udvar ösztönözte őket az ingatlanszerzésre, földvásárlásra, s nemesi címek adományozásával is siettetni igyekezett az elmagyarosodás folyamatát. II. Lipót 1790-es dekrétumával pedig a polgárjog megszerzése mellett mód nyílt a szabad vallás gyakorlására, hivatalviselésére is 17 Mindezek a jogok ebben az időben a zsidók számára az egész országban elérhetetlenek voltak. Nem telepedhettek meg a helységekben, nem szerezhettek ingatlant, így a fokozatosan felhalmozódott tőkéjüket egyetlen módon hasznosíthatták: kereskedésbe, pénzügyi tevékenységbe fektették be. Kénytelenek voltak áruikkal vándorolni, vásárokat járni, házalni, szerencsés esetben egy-egy helységben lerakatot tartani. Ugyanakkor — éppen mivel nem lehettek a települések lakosai — mentesültek az adófizetéstől, a közterhek viselésétől, ami lehetővé tette számukra, hogy olcsóbban értékesítsék áruikat, mint a görögök. Ellentétek forrása volt az is, hogy kezdetben éppen a korábban kizárólag görögök által közvetített áruk eladásával kezdtek foglalkozni: ócskavasat, nyersbőrt, pálinkát, majd gyapjút vásároltak fel és értékesítettek. A görögökhöz hasonlóan ők is egyre gyakrabban nyújtottak kölcsönöket a hozzájuk fordulóknak. A görögök által írott közös tiltakozást a későbbiek során számos hasonló, most már tájegységenként vagy településenként megfogalmazott panaszos levél köteti. A Jászkun Kerület ezekben az esetekben mindig egyértelműen a görögök mellett foglal állást, és kezdettől fogva elutasító magatartást tanúsít a zsidók beköltözésével, árusításával szemben. Jászberény már 1 772-ben házakat építtet a betelepült görögök számára. I ODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 203.; A fennmaradt végrendeletek arról tanúskodnak, hogy többen rendelkeztek házzal, bolttal közülük. Pl.: SZML Jászberény város iratai. Végrendeletek 17591848. Capsa 25. Fasc. 10. No. 104. 'FÜVFS Ödön: Görögök Pesten (1686-1931) Kandidátusi értekezés. MTA Kézirattára. Bp. 1972. 312., 319. 'Vaits István 1795-ben készült hagyatéki leltára a nyugati áruk mellett nagy mennyiségű keleti áruféleséget is tartalmaz. PAPP I. 1989. 33-34. Magyar Törvénytár 1 740 1 835. Bp. 1 901. 1 79. Lipót 1 790. évi dekrétum. 27. cikkely. 29