Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
ugyancsak adóznak vagyonuk után is. Mint írják: ,,az említett terheket kiváltképpen ilyen nyomorult munkakörülmények között, arcuk verítékével tudják csak teljesíteni", s ha a zsidók a terhek vállalása nélkül is árusíthatnak, igen előnyös helyzetbe kerülnek velük szemben, így „a kereskedelembe fektetett kapitális összegeket elveszítenék, és feleségükkel, gyermekeikkel koldusbotra jutnának." Külön hangsúlyozzák, hogy nem csupán pénzbeli hozzájárulásukkal segítik a Kerületet, hanem „háború vagy más veszedelmek idején fennálló különféle alkalmakkor a segítség nyújtásra és a terhek viselésére mindenkor készek voltak, a zsidók pedig ... ezen terhek viselésétől mentesek." Ezért azt tartanák természetesnek, ha a Kerület a zsidókkal szemben őket támogatná. Véleményük szerint a zsidók nem a lakosok javára tevékenykednek, éppen ellenkezőleg: „a csalásban jártasak lévén ... semmi másra nem törekednek mint a lakosok rászedésére és megkárosítására." Néhány évvel korábban sok városban a 1 2 görögöket hasonló vádakkal illették a magyar lakosok. Kérelmük végén a hazai törvényekre, királyi rendeletekre és az ország ősi szokásaira hivatkoznak: „Mert semmi hazai törvény, sem kegyes királyi rendelet, sem ennek az országnak ősi szokása nem tűrné, hogy a kóborlók és zsidók az évi vásárnapok idején kívül széltében-hosszában és korlátlanul kereskedést gyakoroljanak.' A görögök által megfogalmazott panaszokból nem csupán fő sérelmeikről kaphatunk képet, hanem jól tükröződik az a kedvező helyzet, melyet az idők folyamán a Kerületben elfoglaltak. Bár ebben az időben hivatalosan még nem szerezhettek polgárjogot és ingatlant, mégis mint a kiváltságos terület teljes jogú s az ezzel járó kötelezettségeket vállaló tagjai öntudatosan hivatkoznak áldozatvállalásaikra az adófizetés, katonaállítás, közterhek viselése terén. Méltánytalannak érzik, hogy a zsidók, akik mindezeket nem vállalják, áruikkal egyre inkább veszélyeztetik a kereskedelemben elfoglalt helyüket. A levélből az is látható, hogy a görögök jól felismerték azt a veszélyt, melyet az új, igényesebb árukkal érkező, bizonyos tekintetben kedvezőbb feltételekkel rendelkező tehetséges kereskedők jelenthetnek számukra. Több szempontból is indokolt volt a görögök aggodalma, s a későbbiek során egymást követik a hasonló tartalmú panaszos levelek, de most már területenként eltérő módon és időben. A görögök a Jászkunságban betelepülésüktől fogva kivételezett helyzetben voltak. A kiváltságos területen olyan mértékben hiányzott a kereskedőelem, hogy egészen a zsidók megjelenéséig konkurencia nélkül működhettek. A vándorkereskedés időszakában nem csupán jellegzetes keleti árukkal látták el a lakosokat, hanem Magyarországon átutazva főként Bécsből nyugati árukat is közvetítettek, melyek más módon a helyi lakosok számára elérhetetlenek voltak. A jászkunok számára előnyös volt az is, hogy terményeiket megvásárolták, értékesítették vagy áruikért elcserélték, s jól hasznosultak azok a kölcsönök is, melyeket kedvező anyagi helyzetük következtében nyújtani tudtak a rászorulóknak. A XVIII. század végére a boltbérletek jelen„Csalnak, az adózó népre ártalmasak ..." jelentik többek között Kecskeméten 1779-ben a görögökről a megyének. PETRI E. 1975. 64. 13 SZML JKK Közig. ir. D Capsa, I'asc. 1 8. No. 64. 28
