Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.
jobbágytelket, amelyek egyikében Laczkó [Lathko], György, a másodikában Ihász [Ihaz] Balázs, a harmadikában Nagy [Magnus] László, a negyedikében Podripán [Podripan] Pál, az ötödikében Badys, a hatodikában Mylogin, a hetedikében Tóth Jakab, a nyolcadikában Ihász Tamás, a kilencedikében hasonlóképpen Ihász János és a tizedikében Nagy [Magnus] Mihály bírnának lakhelyeket — mintegy annak a Szentlászló községnek a szabályos harmadrészét, hasonlóképpen a prédiumok harmadrészével, valamint összes hasznaikkal és tartozékaikkal; beiktatták és átengedték a már említett és mondott Póka Lászlónak és Sándornak, valamint azok valamennyi örökösének és maradékának örökjogon és mindörökre megtartásra, birtoklásra és használatra, az említett pervesztes Szentlászlói Tamás és Csépai [de Chepa] Ágoston és mindenki más ellentmondása nélkül; [..•] 6 Kiadatott [Budán], az említett végrehajtás napja után tíz nappal [október 14-én], az Úrnak 1472-ik évében A nyomtatásban már megjelent végig latin nyelvű oklevél eredetije - a kiadás idejében Szabolcs vármegye régi levéltári anyagában volt. Különösen a vége igen megrongált állapotot tükrözött, a közlő Pettkó Béla ezért kihagyásokra kényszerült. Függőpecsétje már akkor sem volt meg. csak a vörös és zöld selyemfonalak maradványait lehetett látni. Helye: Szabolcs vm. régi lt. Fasc. I. Anno 1472. No. 8. PETTKÓ Béla: Szabolcs vármegye levéltárának mohácsi vész előtti oklevelei. Nyíregyháza, 1901. 30-33. Ennek az oklevélnek a tartalma meggyőz bennünket arról, hogy a török hódoltság előtt müyen hatalmas, erős és népes falubirtokok voltak a megyében. A felsorolt 28 házhely Szentlászlónak csak a „szabályos egyharmadrészét" képezte. Ilyen nagyságrendű helységek a török hódoltság után csak a XVIII. század közepe táján voltak újból. 16. Báthori István országbíró bizonyságlevele egy Csépa községben lévő birtok ügyében eszközölt békés megegyezésről 1476. március 6. Mi Báthori István országbíró [...] adjuk emlékezetül mindenkinek, akiket illet, kihirdetve jelenlegi levelünk rendén; hogy egyrészről személyesen Szentlászlói [de Zenthlaczlo] Tamás a maga és az ő unokatestvére Csépai [de Chepa] Ágoston érdekében, a mi megbízólevelünkkel; továbbá másrészről pókaházi [de Pokahaza] Póka Sándor és László; valamint harmadik részről Sápi [de Sap] András a maga és vér szerinti testvére, Sebestyén érdekében, hasonlóképpen személyesen [...] elébünk álltak és a következő módon vallottak; A további harmadrészek leírását azért hagytuk ki, mert a mondatok összefüggéstelenné váltak a sok kihagyás miatt. Nagy valószínűséggel a 15. számú oklevélben is említett Szentlászlói Tamásról van szó. 275