Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.
Ujszászi Mihály viszont a Zagyva folyóban vagy a Tápió folyóban [in fluvio Zaghwa, vei in fluvio Thapyw] bírt malmának a szabályos negyedrészét - a jövőbeni birtoklásról vagy birtokoltatásról gondoskodva — annak összes jövedelmeivel az előbb említett [Ujszászi Gosztony] Pálnak, Lukácsnak és a másik [Ujszászi Gosztony] Pálnak adta és juttatta [...] ha pedig [Ujszászi Mihály] azt a malmot az idő haladtával le akarná bontani és rontani, és helyette a jelenlegi vagy akármely más helyen — tudniillik az említett Újszász község, vagy Ércegyház prédium határai között - másik malmot akarna újra és újból építeni és emelni, akkor az említett felek a saját jövedelmük mértékében a szükséges munkákra és a kiadásokhoz való hozzájárulásra tartozzanak és köteleztessenek; A szóban forgó felek előttünk önként kötelezték magukat erre az elmondott dologra és tartalmára, az említett Ujszászi János fia, a szóban lévő György is hozzájárult [...] semmiben ellent nem mondva [...] Amely dolognak az örök emlékezetére és megerősítésére elhatároztuk, hogy a függő és új hiteles pecsétünkkel megerősített kiváltságlevelünket ezeknek a feleknek kiadjuk; Kiadatott Budán, az említett határidő harmincnyolcadik napján [február 19-én] az Úrnak 14654k évében. A végig latin nyelvű oklevelet 1883-ban Gyárfás István közölte. A közlés idején az irat Házasnényén Fekete Nagy Gyula birtokában volt eredetiben, de a függó'pecsét már akkor hiányzott. A borítóján ezt a felírást találta: „Michaelis de Wyzaz". A közlés elé a következő' regesztát illesztette: „1465. Febr. 19. Buda. Palóczy László országbíró azon peres kérdést, mely Mátyás király által anyja Szilágyi Erzsébet jegyzőjének Zazi Gozthan Pál mesternek adományozott Erzeghazi pusztába beigtatásánál Ujszászi Mihály és Maglódi Márton által tett ellentmondásból származott, egyességileg elintézi". Az oklevelet a diplomatikai levéltárban sajnos nem találtuk, mert oda feltehetően nem is került be. GYÁRFÁS István. A jász-kunok története III. Szolnok, 1883. 648-651. 11. A budai káptalan bizonyságlevele Újszász és Szarvas Zagyvarékas felé eső határának megjárásáról 1465. június 3. A budai egyházmegye káptalanja a jelenleg és a jövőben élő összes keresztény hívőnek — akinek a jelen levelünk tudomására fog jutni — üdvözletét [küldi] az üdvösség adományozója nevében; tudomásul akarjuk adni ezen oklevél tartalmát; [...J 1 Itt kihagytuk a 33 sor terjedelmű határjárási parancsot, amelyet Pálóczi László országbíró adott ki Budán 1465. május 15-én, kihagytuk továbbá a budai káptalan június 3-i jelentésének bevezető részét 3/4 oldalterjedelemben. 267