Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Kerek Béla: A mezőgazdaság kollektivizálása Szolnok megyében (1948-1961) II. rész / 209. o.

Az új termelőszövetkezetek elsősorban a mezőgazdászi és a könyvelői funkcióra kérték a kádereket. Azokban a termelőszövetkezeti községekben, ahol a gazdasági felügyelő vagy a földművesszövetkezeti agronómus alkalmas volt a szövetkezet munkájának irányítására, áthelyezték a termelőszövetkezetbe oly módon, hogy továbbra is kapták a havi fizetésüket, de a termelőszövetkezetben dolgoztak. 1959. már71 cius 23-ára a megyében 48 ilyen szakembert csoportosították át a szövetkezetekbe: Beosztása Iskolai végzettsége összesen Községi mg.-i Fmsz. Mg.-i akadémia, Technikum, felügyelő agronómus egyetem, főisk. gazd. isk. 48 25 23 24 2 4 A megyei párt-végrehajtóbizottság 1959. augusztus 18-án értékelte a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének tapasztalatait. Az eredményt biztosító főbb tényezőknek az alábbiakat jelölte meg: — A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikája, a kormány mezőgazdasági vonatkozású intézkedései; — A megyei párt- és állami vezetés megalapozott, célratörő munkája; — Érvényesült a megyében a párt irányító szerepe; — A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek példája és segítsége; — A munkásosztály konkrét segítsége; — A 3004-es kormányhatározat pozitív hatása; — A jól megszervezett agitáció és propaganda munka; — A fejlesztési munkát társadalmi üggyé tudták tenni a megyében. A megyei párt-végrehajtóbizottság a fent említett ülésén ajánlást is tett a Központi Bizottság 1958. decemberi határozatának kiegészítésére, ami nem volt más, mint Szolnok megyében alkalmazott módszerek ajánlása, amelyek hozzájárultak a gyors sikerhez: — A számszerű fejlesztés leghatásosabb módszere a termelőszövetkezeti községek létrehozása; — A tsz-szervezést a módosabb parasztoknál kell kezdeni; — A tömeges átszervezési munkát a leghelyesebb a téli hónapokra beütemezni; — A központi irányelvekben az addiginál lényegesen nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a propagandamunkának. A megyei párt-végrehajtóbizottság fent említett ülésén elhangzott értékelés és ajánlás egyaránt tükrözi, hogy a gyors átszervezés legfontosabb tényezője Szolnok megyében a totális agitációs és propagandamunka volt. Hisz abban öltött testet a párt irányító szerepe, a munkásosztály konkrét segítsége, a ,,fejlesztési munka társadalmi üggyé'" 71 SZML Szolnok Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztály iratai. 150/1959. 72 . , . A telemelkedes utján. Dokumentumok Szolnok megye negyedszázados történetéből. Szerk.: UNGOR Tibor. Szolnok, 1971. 367. (Továbbiakban: UNGOR T. 1971.) 239