Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

az 1928-29. gazdasági évben 36, az 1929-30. gazdasági évben pedig 10 vetőmag­27 tisztító berendezés kiosztására került sor a Kamarakerületben. A TERMELÉS FEJLESZTÉSE A szántóföldi termelés termőtalajai A termelés előmozdítására irányuló gyakorlati tevékenység ismertetését a termő­talajjal kell kezdenünk. A talajok helyes művelésére, a talajerő visszapótlására, de még a termesztendő növények kiválasztására is csak a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megismerése után lehet útmutatást adni. Ebből kiindulva a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara annál is inkább súlyt helyezett a talajok megismerésére, mert a szántóföldi termelés előbbrevitelét rendszeres, tervszerűen felépített munkával kívánta szolgálni. A Kamara talajtani osztálya sok talajvizsgálatot végzett, amelynek az volt a cél­ja, hogy a kerületben előforduló talajféleségeket, elsősorban a - vármegyék terüle­tén fekvő — mészszegény szikes talajok különböző szempontú megfigyelését elvégez­ze, és azok tanulmányozásához megfelelő vizsgálati anyaggal rendelkezzen. E kísérletek adatai alapján hozták létre, alapították meg 1927-ben a kisújszállá­si Növény- és Talajélettani Kísérleti Állomást. Ennek alapját az ugyancsak 1927-ben életre hívott kisújszállási Szikkísérleti Gazdaság teremtette meg, és amikor az alföld­öntözés kérdése 1937-ben fokozottan előtérbe került, a kísérleti gazdaságnak a szá­raz szikesek gazdálkodása kérdésein kívül az öntözéssel kapcsolatos szikes hasznosí­tás kérdésével is foglalkoznia kellett. 1939-ben tehát a Kamara átszervezte a mint­egy 13 kat. hold kiterjedésű gazdaságot és gondoskodott arról is, hogy a növény- és talajélet változásai a kísérleti gazdálkodással kapcsolatban az öntözésekre is figye­lemmel, állandó és részletes vizsgálat tárgyát képezzék. Nagy hatással volt a Kísérleti Állomás működésére SZENTANNAY SÁMUEL 28 tevékenysége. O kezdte meg 1920-ban Karcagon SIGMUND ELEKKEL, BALLE­OMK-1930. 237. '(Székelyszentmiklós, 1876. augusztus 11. - Karcag, 1956. január 22.): gazdasági tanár, a ma­gyar szikjavítás úttörője. 1912-től a karcagi mezőgazdasági szakiskola igazgatója volt 1933-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. Főbb művei e témakörből: Sikeres gazdálkodás a sziken és aszály­ban (KÖZTELEK, 1918.); A karcagi földmíves iskola és a karcagi gazdák gazdálkodásának ösz­szehasonlítása. (KÖZTELEK, 1925.); Sikeres gazdálkodás sziken. (Bp. 1936.). (Kolozsvár, 1873. február 26. - Bp. 1939. szeptember 9.): vegyészmérnök, agrogeológus, mű­egyetemi tanár. Ö szervezte meg a talajlaboratóriumokat, a talajvizsgáló hálózatot és a tudomá­nyos eredmények gyakorlati alkalmazását. (Magyar életrajzi lexikon. II. köt. Bp. 1969. 624.) 189

Next

/
Thumbnails
Contents