Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.
NEGGER RÓBERTTEL, 30 KREYBIG LAJOSSAL 31 és ARANY SÁNDORRAL 32 a szikesek javítását. Utóbbi alkalmazta először Magyarországon a nagyüzemi altalajjavítást. A tangazdaság 300 kat. holdas szikes földjén a búza átlagtermését megkétszerezte. Sikerrel telepített gyümölcsöst, csemegeszőlőt is javított szikesen. Hét kat. holdon faiskolát is létesített. Markáns egyénisége és egyik hangadója volt nemcsak a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának, de az Országos Mezőgazdasági Kamarának is. A szikes talajok javítása egyébként is fontos problémája volt a Kamarának, hiszen annak igen nagy területét foglalták el. Éppen ezért kísérleteztek más módszerekkel is, pl. Szarvason és környékén a digózással, azaz sárgaföld-terítéssel s már 1923-ban értek el számottevő eredményt. A gazdasági válság és az elemi csapásos esztendők miatt csak 1936 őszén voltak képesek ezt a munkát folytatni. A Békés vármegyei törvényhatósági bizottság javasolta, hogy a digózási munkát sorolják az ínségmunkák körébe. Ennek megfelelően Békés és Bihar vármegyékben ismét elkezdték a sziktalajok digózással történő javítását. Ugyancsak digózással kezdték javítani a nyíregyházi talajokat is. Gyoma és Devaványa határában gépi erővel végezték már a digózást. A szükséges sárgaföldet kotrógép emelte ki és lánctalpas traktor által vontatott teherkocsi szállította a megjavítandó területre, ahol azt traktorral vontatott ekével és tárcsával keverték be a talajba. Kísérletképpen egy Németországból behozott gépet is sikerrel kipróbáltak, amely önmaga termelte ki és szórta szét a szikes terület meszes altalajából a javításra szolgáló földet. A szikesek javításának országos irányítására DR. HERKE SÁN30 (Temesvár, 1882. november 11. - Bp. 1969. november 13.): agrogeológus, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora (1959), Kossuth-díjas (1957). A talajismereti térképezés irányítója. 31 (Nagyszeben, 1879. december 3. - Bp. 1956. június 21.): agrokémikus, talajkutató, az MTA tagja, Kossuth-díjas (1950. és 1954.). A talajerő' utánpótlásában előtérbe állította a talaj élőlényeinek szerepét. Oj eljárást vezetett be a szerves és ásványi trágyák együttes használatára. 32 (1899-1984): talajvegyész, a mezőgazdasági tudományok doktora, Kossuth-díjas (1958.) A Hortobágy első tudományos talaj felvétele fűződik a nevéhez. 33 Magyar életrajzi lexikon. II. köt. Bp. 1969. 750. 34 Jellegzetesen magyar, hagyományos talajjavítási eljárás. Elterjedten alkalmazzák szolonyec típusú szikes talajokon. Főként ott gazdaságos, ahol a javítandó terület közelében szénsavas meszet és gipszet bőségesen tartalmazó altalaj található. A kitermelt földanyagot a javítandó területen úgy terítik el, hogy annak egy része összekeveredjen az eredeti feltalajjal, tetemes része azonban a felszínen maradjon. A digóföld kiemelésének és terítésének minden folyamata gépesíthető. 35 TMK-első ötév-1927. 10. 36 TMK-1937.6. 37 OMK-1937. 275. 190
