Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

2. táblázat A hasznosított szántóföld területe százalékban Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében A szántóföld Az ugar A bevetett Elemi csapások által teljesen elA learatott összes A szántó föld \/Q1 tA7ä Cd Gazdasági év pusztított Val Ivj&aíiC terület százalékban 1924-25. 100,00 6,28 93,72 3,21 90,51 100,0 1927-28. 100,00 4,02 95,98 0,95 95,04 102,40 1930-31. 100,00 2,16 97,84 0,57 97,27 103,50 1933-34. 100,00 2,14 97,86 4,51 93,34 103,78 1934-35. 100,00 1,51 98,49 2,39 96,10 103,22 1935-36. 100,00 1,98 98,02 0,52 97,50 103,99 1936-37. 100,00 7,06 92,94 2,60 90,34 103,56 1937-38. 100,00 2,23 97,77 0,06 97,71 103,58 1938-39. 100,00 2,60 97,40 0,69 96,70 103,97 együtt eredményezte a szántóföld majd tíz százalékának a kiesését a termelésből. Ez 496.208 q-val több búza betakarítását tette volna lehetővé, figyelembe véve az ez évi 7,5 mázsás vármegyei átlagtermést. Ez pedig az évi össztermés 27,8 %-ával lett volna több. Érdekes, hogy az 1. számú ábrán az ugar és az elemi csapások sújtotta terület változása szinte párhuzamosan követi egymást. Kivétel az 1933-34. gazdasági évben az elemi csapások „kiugróan magas" megjelenése, amiről már a fentiekben szó volt. Ettől függetlenül „széttartó" mozgás a grafikonon csak az 1930-31. és 1933-34., valamint az 1934—35. és 1935—36. gazdasági évek közötti időszakban tapasztalható. Ennek okát abban látjuk, hogy a viszonylag kedvező időjárási viszonyok lehetővé tették a megszokott gazdálkodási forma alkalmazását. Nem kellett az ugar igénybevételével ellensúlyozni az időjárás viszontagságai miatt kiesett termést. A négy elemi csapás sújtotta esztendő közül a legalacsonyabb adattal az 193435. gazdasági év szerepel, ami az 1. számú ábrán szinte eltűnik az előző év árnyékában. Ennek a 2,39 %-os területkiesésnek már összetettebb oka van: 184